Tegnap este meg volt egy szep vesperas meg egy gregorianos szentmise, ahol az en kereseim is meghallgatasra talaltak. Sikerult szot ertenem azapattal, aki pont olyanvolt, mint Kertesz Imre bacsi atya, igyaztan nem feltem odamenni hozza es beszelgettunk. Azt hitte, hogy sved vagyok. A szentmise szep befejezese volt a napnak. Este meg egy utolso seta a lemeno nap fenyeben (este fel lo-kor kezd csak lemenni a nap), majd egy kis borozas.
Ma reggel koran keltunk, gonosz modon mar 6-kor felgyujtottak a villanyt.7-kor az utso peregrinnek is el kell hagynia a szallast. Pedig nem terveztem, hogy koran indulok. Egy ideig egyutt mentunk Lacival, meg reggel megittunk egy barban egy kavet, aztan, amikor a gyonyoru csendes osvenyre ertunk, elbucsuztam tole, most mar vegervenyesen, mert ezt az utolso napot egyedul szeretnem tolteni. Nem is jott velem senki az uton, teljesen egyedul voltam a sotet erdoben. Arra gondoltam, hogy bizony otthon ezt nem biztos,hogy szorongas nelkul meg mernem tenni. Nem talalok igazan szavakat, hogy milyen gyonyoruseges volt egyedul a termeszetben. Az ut is nagyon bekes, sehol semmi a mai vilagbol, egeszen Sarria elott egy par km-ig. Ma Sarriaban fejezem be az utat. A vonat este l9.45-kor indul Barcelonaba. Amikor beerkeztem a varosba, betettem a sorba a hatizsakomat az Albergueba, mert inkabb befizetem a pent, ha nem is alszom ott, de legalabb tudok zuhanyozni, meg egy kicsit pihenni es rendesen aszalnal kajalni. Tehat furodtem, ettem, egy kicsit pihentem, de szet is neztem a varoskaban es meg arra is volt idom, hogy egy kicsit kifekudjek a templomkertbe az arnyekba. Ott elbucsuztam Sunamitol meg amasik del-koreai ferfitol, aki olyan kicsi, hogy a hatizsakja majdnem a sarkaig er. Sarria szep kelta alapitasu varos, habar sok helyen beepitettek a foghijakat modernebb epuletekkel. De meg mindig nem olyan ronda mint nalunk.
Fajo szivvel bucsuzom az uttol, es mar most erzem, hogy nem volt hiabavalo. Holnap mar a betonon turistaskodom
Barcelonaban. Ahogy kozeledik a hazaindulas, ugy ghondolok egyre tobbet haza. Mar nagyon hianyzik a csaladom es az agyamban mar sajnos elore gondolkodom.
Viszontlatasra nemsokara.
2010. június 4.
Samos
Reggel keson keltem, megvartam, amig mindenki elmegy es szep nyugisan en is utra keltem. Egy feloras orszaguti gyaloglas utan betertem az osi kelta falvakba, ahol a fau kozepen folyik a folyo, zugokkal, almos es csendes msinden, csak a kutyak meg a legyek vannak jelen, eros jazminillat, menta es lonc lehel valami eletet a tajba. MIntha megallt volna az ido. Ennek megfeleloen en is lelalssultam, szinte setaltam es minden percet elveztem a gyonyoru utnak. Fel orankent leultem bameszkodni, neztem a hangyakat, a gyikokat, a madarakat. Alig talalkoztam valakivel, a zarandokok korabban indulnak. Samos csak l3 km, ma csak ennyi a betervezett ut. MIndenkeppen itt szerettem volna megszallni a 9O agy egy teremben ellenere.
12-re megerkeztem a kolostor szallas csak 3-kor nyitott. Igy hat mit csinaljak ? Csatlakoztam egy nemet csoporthoy, akiket vegigvezettek a kolostoron. Eloszor nem tuntem fel, de amikor mar bent voltunk, kiszurtak, hogz nem oda valo vagyok, az elegans nemet holgyek es urak kozott (persze busszal konnyu zarandokolni) milyen szakadt vagyok. Eloszor kineztek maguk kozul, de amikor megtudtak, hogy en mar 6oo km-t gyalogoltam idaig, akkor nagy partfogasba vettek, a vegen meg a biszbol is integetett az egesz csapat. A kolostor gyonyoru, a XII. szazadban epulty, de az 5o-es evekben kiegett, csak a falai maradtak. De nagyon szepen rendbehoztak, 16 szerzetes el benne es minden este a verperas gyonyoru gregorian. A bences hagyomanyoknak megfeleloen gyogynovenyeket termesztenek a kornyeken meg a hatalmas kertjukben. Ket kerengo van, szokokutakkal, palmafakkal,l es gyonyoruen apolt kerttel. Amig vartam a nyitasra, meg volt egy jo ora, leheveredtem a folto parjan a parkba es neztem az eget. A bejarat elott sorba kellett rakni a zsakokat, hogy nyitaskor ne legyen tumultus. A sorban egyszer csak ramkoszont Laci. Na vegre, meg egyszer legalabb talalkoztunk. Delutan sokat beszelgettunk, segitettem neki, a tovabbi utja osszeallitasaban. Aztan megittunk meg egy uveg bort is. Szerettem volna elmondani neki, hogy mit gondolok, hogy mi hianyzik neki szerintem, de nem mertem, nehogy okoskodasnak vegye. De most hogy veglegesen elvaltak utjaink, mar sajnalom, mert sok minden ki fog neki maradni, mert ha megerkezik, mar nem akar soha sehova menni. Igy pedig nem sokat lehet latni. Egyebkent jo utitars volt. Tovabbi jo caminot kivanok neki, remelem sokat jelent neki is. Este lo -kor jott a bences atya es rank zarta az ajtot, de erdekes modon a tomegszallas elcsendesult, egy pisszenes sincs, mindenki faradt. De holnap reggel 7-kor mar kiszorjak a nepet.
12-re megerkeztem a kolostor szallas csak 3-kor nyitott. Igy hat mit csinaljak ? Csatlakoztam egy nemet csoporthoy, akiket vegigvezettek a kolostoron. Eloszor nem tuntem fel, de amikor mar bent voltunk, kiszurtak, hogz nem oda valo vagyok, az elegans nemet holgyek es urak kozott (persze busszal konnyu zarandokolni) milyen szakadt vagyok. Eloszor kineztek maguk kozul, de amikor megtudtak, hogy en mar 6oo km-t gyalogoltam idaig, akkor nagy partfogasba vettek, a vegen meg a biszbol is integetett az egesz csapat. A kolostor gyonyoru, a XII. szazadban epulty, de az 5o-es evekben kiegett, csak a falai maradtak. De nagyon szepen rendbehoztak, 16 szerzetes el benne es minden este a verperas gyonyoru gregorian. A bences hagyomanyoknak megfeleloen gyogynovenyeket termesztenek a kornyeken meg a hatalmas kertjukben. Ket kerengo van, szokokutakkal, palmafakkal,l es gyonyoruen apolt kerttel. Amig vartam a nyitasra, meg volt egy jo ora, leheveredtem a folto parjan a parkba es neztem az eget. A bejarat elott sorba kellett rakni a zsakokat, hogy nyitaskor ne legyen tumultus. A sorban egyszer csak ramkoszont Laci. Na vegre, meg egyszer legalabb talalkoztunk. Delutan sokat beszelgettunk, segitettem neki, a tovabbi utja osszeallitasaban. Aztan megittunk meg egy uveg bort is. Szerettem volna elmondani neki, hogy mit gondolok, hogy mi hianyzik neki szerintem, de nem mertem, nehogy okoskodasnak vegye. De most hogy veglegesen elvaltak utjaink, mar sajnalom, mert sok minden ki fog neki maradni, mert ha megerkezik, mar nem akar soha sehova menni. Igy pedig nem sokat lehet latni. Egyebkent jo utitars volt. Tovabbi jo caminot kivanok neki, remelem sokat jelent neki is. Este lo -kor jott a bences atya es rank zarta az ajtot, de erdekes modon a tomegszallas elcsendesult, egy pisszenes sincs, mindenki faradt. De holnap reggel 7-kor mar kiszorjak a nepet.
2010. június 2.
Triacastella
Reggel nem siettem el az indulast, gondoltam, ma csak 22 km-t megyek, raerek szep komotosan, kulonben is a fele lefele megy az utnak. Amikor kileptem az alberguebol elallt a lelegzetem is. En fenn a hegyek tetejen, alattam a kodtenger, amibol idonkent kikandikalt egy egy alacsonyabban fekvo hegy csucsa. Tehat nem csalodtam, ez itt a misztikus Galicia. Igy mentem vagy egy oran keresztul, es egyszer csak, mint ha elvagtak volna, eltunt a kod, helyette, szivarvany, napsutes, eles ido. A hazak, a falvak mint a meseben, kerek, kupos, kozepkori hazikok, szinte semmi sem valtozott. Lefele nagyon nehez volt jonni, mert nagyon eros a lejto. Nem veletlenul volt, hogy a mai napra a kony csak rovid tavot irt elo. Istmet egyutt megyek a svedekkel, es a nemet hazasparral. De valahogy ok mar nem olyanok, mint az elozoek voltak. Vagy nagyon faradtak vagyunk, vagy mar kimeritettuk a beszedtemakat. UJ baratok utan kell nezzek. Ja itt van az anya es a lanya, meg egy osztrak hazaspar, meg egy spanyol fiu, oveluk jokat beszelgetek. Most erkeztem be Triacastellaba l4.3o-kor de nem mentem az onkormnayzati szallasra, mert az a varoson kivul van, hanem bejottem a varosba es egy nagyon szep, kenyelmes albergueba jottem, aminek az ara is borsos, (9 euro), de hat nem minden nap dozsolok. Gyorsan raultem az internetre, mert ki tudja, hogy lesz e meg ra modom, ezert leirtma az eddigi torteneseket, illetve a nem torteneseket. Sokat gondolkoztam az uton, ez a nap arra volt jo, hogy sokat gondoljak a szuleimre, es megertettem, hogy az anyukam miert volt olyan, amilyen volt, es most mar mindig mashogyan fogok ra gondolni. Koszonom szepen. Amiert nem irok ezekrol a dolgokrol, nem azt jelenti,hogy nincsenek, csak ezek nem igazan publikusak, minden embernek megvannak a sajat maga gondolatai, biztos vagyok benne, hogy senkit nem hagy megeritetlenul ez az ut. Sok minden megvaltozik, okosabbak, bocsebbek leszunk azaltal, hogy van idonk vegiggondolni a dolgokat. Otthon erre tenyleg nincs meg sem az alkalom, sem a lehetoseg. Legalabbis nekem.
Lehet,hogy meg ma folytatom, de lehet, hogy csak a holnapi viszontlatasra. See you later.
Lehet,hogy meg ma folytatom, de lehet, hogy csak a holnapi viszontlatasra. See you later.
Sikerult meg 5 percet kapnom. Elmentem misere, ami nagyon jo volt, kifejezetten a zarandokoknak szolt a pap,. Itt talalkoztam Varga Sanyival, ugy megoroltunk egymasnak,hogy beultunk vacsizni, illetve en csak egy fel liter bort ittam es beszelgettunk fel 1o-ig. Vegleg elbucsuztunk egymastol. Nagyon jol esett, hogy Apatok is es Lacika is felhivott. Mar nagyon hianyzik mindenki.
ez meg mindig Ocebreiro.
Tehat ott tartottam, hogy verge megerkeztem Ocembriroba, a gyonyotru kis kelta faluba. Az alberge egy hatalmas hodaly, 45 agy van egy teremben, de minden van, meleg viz, konektor, csak a konyhaban nincsenek edenyek. De ez igy leasz mar vegig Galiciaban. Kapunk papir agynemut, ami nagyon higienikus. Az ebedlo egyik sarkaban a helyi doktorno "rendelt," vagyis latta el a serulteket. Eleg sokan voltak. Gondoltam, en is megmutatom neki a labamat, habar mar szepen gyogyul. Amikor meglatta, elszornyedt, rogton nagy hokusz-pokuszok kozepette kivagta, ferotlenitette, lekezelte, bekotototte majdnem terdig a labamat, meg egy l cm vastag szivacs talpat is adott es azt mondta, hogy ingyen itt maradhatok eg egy-ket napot pihenni. Csak bologattam, de tudom, hogy nem maradok, ha eddig eljottem, es mar egy hete sebes a labam, akkor nem itt fogom tolteni ay utolso napjaimat. Habar gyonyoru a hely es egyszer csak ugy eljonnek ide udulni. De ez most nem az az eset. Nagyon kedves volt a dr. no es amikor befejezte a rendelest, megkeresett es adott ket puszit. Es kozben ram zuditotta porgo spanyol nyelven az intelmeit. Megint finomat vacsiztam, - de figyelem, ha valaki kozuletek raszanja magat, hogy eljon erre az utra, akkor szerelje fel magat legalabb egy badog bogrevel meg kessel, kanallal. )- szoval foztem egy finom zacskos levest aztan sonka, peneszes sajt, paradicsom kockakra vagva es pirotottam bagett szeleteket, jol bedorzsolve foghagymaval. Oszo befott es utana sor. MIndehhey szepen megteritettem az asztalt es megint ott ult korulottem mindenki. Sajnos nagyon fogynak a km-ek es az idom. Mar csak l5o km van hatra Santiagoig, de en ebbol mar csak 52 km-t mehetek. Talalkoztma itt a szallason az egyik perugiaival, akikkel egutt mentem az elejenk, De o mindig csal, mert a htizsakjat taxival elore kuldi. Oliver a kedvencem es a padre meg Leonban elmaradt mellole. Az egyik madridi pofanak csinaltam a maradek kajambol egy pokito bocadillot, nagyon boldog volt tole. Meg egy kicsit visszakanyarodok az utra, amig beerkeztem Ocebreirora. Mert az nagyon szep volt. Kb. l km-re Ocembreiro elott van a galiciai hatarko gyonyoru sarga viragzo sulzanotok (tuskes rekettye) kozott, csodalatos kilatassal le a kb l5oo m mely volgybe. Galicia tenyleg zoldebb, mint az eddigi videk volt. Az Ocean felol jovo nedves levego itt capodik neki a hegyeknek, ezert gyakran esik az esok, ezert dusabb a fu, minden el es harsog. Egyre tobb tehenet es juhot lehet latni, ennek megfeeleloen a viragillatot is idonkent elnyomja a tragya szaga. De en ezt szeretem. Ocembreiro tipikus kelta telepules, kupos szalmatetos hazakkal ami palakovekbol van epitve. A legtobb haz az l8oo-as evekben epult. Nagyon hangulatos, szinte skanzen. Ugy hivja ezeket a hazakat, hogy pallozza. A kobol epult kukoricagorek vagy termenytarolok pedig a horreos-ok, ugy neznek ki, mint a labakon allo csucsos, diszes koporsok.
A gallok sokszor hasynalnak az irasmodjukban X-et a J helyett, pl. Xunta = Junta = Hunta.
Most mar elfaradtam, a szel is kifujt az eromet. remelem holnap konnyebben jutok internethez, medrt itt Ocembreiroban csak egy gen van eldogva, foleg az ittenieknek hivatalos hasznalatra, de en bekeredzkedtem.
Este meg lementem a kocsmaba, szerettem volna meg befejezni a mai blogomat. De a jo Isten nagyon megtrefalt. Nem volt mar csak 2O eurosom, az internet pedig l euroval mukodik. Hiaba probaltam felvaltani, sehol nem tudtak segiteni. Rohangaltam ossze vissza, amikoris megcsusztam egy adag friss tehenkakan. Majdnem elspargaztam. Es a talpam alatt megcsikordult valami. A tehenkakaban ott volt l db l euros. A jo Isten kuldte nekem, hogy tudjak internetezni, illetve en akkor azt gondoltam. Szepen felszedtem papirzsepivel,l megmostam, stb. es boldogan vonultam az internethez. Kozben az jart a fejemben, hogy ha megis sikerul felvaltanom a 2o eurosomat, akkor beulok a kocsmaba es eltapsolom a holnapi ellatmanyom egy reszet. Ezek a piszkos anyagiak. Pedig mar olyan regen nem volt nalam tema a penz, mindig eleg volt, nem is jutott eszembe, nem is nagyon koltekeztem. De az Oregur ott fenn jol az orromra koppintott, mert amikor bedobtam a gepbe a penzt elnyelte es kiderult, hogy nem mukodik.
A gallok sokszor hasynalnak az irasmodjukban X-et a J helyett, pl. Xunta = Junta = Hunta.
Most mar elfaradtam, a szel is kifujt az eromet. remelem holnap konnyebben jutok internethez, medrt itt Ocembreiroban csak egy gen van eldogva, foleg az ittenieknek hivatalos hasznalatra, de en bekeredzkedtem.
Este meg lementem a kocsmaba, szerettem volna meg befejezni a mai blogomat. De a jo Isten nagyon megtrefalt. Nem volt mar csak 2O eurosom, az internet pedig l euroval mukodik. Hiaba probaltam felvaltani, sehol nem tudtak segiteni. Rohangaltam ossze vissza, amikoris megcsusztam egy adag friss tehenkakan. Majdnem elspargaztam. Es a talpam alatt megcsikordult valami. A tehenkakaban ott volt l db l euros. A jo Isten kuldte nekem, hogy tudjak internetezni, illetve en akkor azt gondoltam. Szepen felszedtem papirzsepivel,l megmostam, stb. es boldogan vonultam az internethez. Kozben az jart a fejemben, hogy ha megis sikerul felvaltanom a 2o eurosomat, akkor beulok a kocsmaba es eltapsolom a holnapi ellatmanyom egy reszet. Ezek a piszkos anyagiak. Pedig mar olyan regen nem volt nalam tema a penz, mindig eleg volt, nem is jutott eszembe, nem is nagyon koltekeztem. De az Oregur ott fenn jol az orromra koppintott, mert amikor bedobtam a gepbe a penzt elnyelte es kiderult, hogy nem mukodik.
Na hat ennyit errol. Adott is meg vissza is vette, es mindezt azert, hogy egy kicsit fogjam vissza magam. Rogton megertettem es bementem a templomba, hogy halat adjak a mai tanitasert. Jokor mentem, mert eppen szentmise kezdodott. Ez igazi megkoronazasa volt ennek a nagyon kemeny de szep napnak.
Azert utana - mert meg csak este 9 ora volt - bementem a helyi kocsmaba es hallgattam egy kis helyi kelta zenet, aminek az alaphangja a dob, es persze a kedvenc hangszerem a tangoharmonika.
Van itt egy sved no Kerstin - vele mar ket napja egyutt alszom. Olyan pontosan mint Makovecz Anna, ugyanolyan kedves mosolygos szemek a szemuveg mogul, ugyanaz a figura, vekony, torekeny, mindig Annanak hivom szegenyt. De ma megharagudtam ra egy kicsit, mert a kelletenel egy kicsivel tobb bort ivott, es a kocsmaban fel akarta kerni tancolni a tangoharmonikast. Nagyon jo kelta zene volt, a helyiek a sajat maguk szorakoztatasara jatszottak. Egy dob, egy duda, meg a tangoharmonika. Hiaba mondtam neki, hogy ha a harmonikas tancol, akkor nem szol a muzsika, de o nem akarta megerteni, csak mindenaron tancolni akart. Aztan meg este az albergebe meg fel 11-kor is be nem allt a szaja, mar mindenki pisszegett, de ugy csinalt, mint aki nem hallja. Ezt az oldalt masnap, vagyis ma irom, de elotte kezzel leirtam,, most csak begepeltem.
Azert utana - mert meg csak este 9 ora volt - bementem a helyi kocsmaba es hallgattam egy kis helyi kelta zenet, aminek az alaphangja a dob, es persze a kedvenc hangszerem a tangoharmonika.
Van itt egy sved no Kerstin - vele mar ket napja egyutt alszom. Olyan pontosan mint Makovecz Anna, ugyanolyan kedves mosolygos szemek a szemuveg mogul, ugyanaz a figura, vekony, torekeny, mindig Annanak hivom szegenyt. De ma megharagudtam ra egy kicsit, mert a kelletenel egy kicsivel tobb bort ivott, es a kocsmaban fel akarta kerni tancolni a tangoharmonikast. Nagyon jo kelta zene volt, a helyiek a sajat maguk szorakoztatasara jatszottak. Egy dob, egy duda, meg a tangoharmonika. Hiaba mondtam neki, hogy ha a harmonikas tancol, akkor nem szol a muzsika, de o nem akarta megerteni, csak mindenaron tancolni akart. Aztan meg este az albergebe meg fel 11-kor is be nem allt a szaja, mar mindenki pisszegett, de ugy csinalt, mint aki nem hallja. Ezt az oldalt masnap, vagyis ma irom, de elotte kezzel leirtam,, most csak begepeltem.
2010. június 1.
Ocebreiro.
Koran indultam, meg sotet volt, es nagyon jol esett a gyaloglas. Mar nem faj anyira a labam, de a seb rajta nagyon mely. A svedekkel egyutt indultunk. Elokerult meg a fiatal sved srac is, ugy hogy ok mar harman mennek egyutt. Kellemes volt az ido, a volgybe sokaig nem sutott be a nap. 3 ora alatt elerkeztem a hegyen levo La faba falu hegyenek aljaba. Ott megpihentem, meg pedig ugy, hogy a patak partjara lehevertem, es belelogattam a kezemet a patakba. Kozben megittam egy citromos sort. Tobb kovetom is akadt rovidesen. A taj csodalatos, nem tudom egyszerluen leirni, nem talalok ra szavakat. Nagyon kemeny volt felmaszni La Fababa : Kb. 3 km-en a szintkulonbseb 5OO m. Amikor megerkeztem, remeget a labam. Szembe velem az osvenyen tehenek es bikak jottek es az egytik megtamadta a hatizsakombol kilogo bagettet. A szarvat kellet megfogni es odabb vonszolni. Amikor felertem,, a szallas meg nem volt nyitva, ket orat kellet volna varni. Pedig ott szerettem volna megszallni. Bekes hely, kis kapolnaval es szokokuttal. DE inkabb tovabb mentem, nem birom a tetlenseget. Igy nagyon nagy kinok aran feljutottam Ocebreiroba, Galiciai utam legmagasabb pontjara. Itt megint 6 km-en 7oo m emelkedo. Nem semmi. De itt vagyok, megerkeztem. Gyonyoru kelta falucska nadtetos hazakkal,
Ponferrada - Pereje
Megint irtam 2o percet es eltunt az egesz. Allandona ezt csinalja velem.
Tehat elolrol kezdem. Reggel a varosi busszal kimentem Ponferradan kivulre es ott kezdtem el a mai utat. Mar gyakorlatbol tudtma, hogy azt kell tenem, ha nem akarok 8 km-t a betonon, gyartelepek kozott megtyenni. Nem voltam ezzel az otletemmel egyedul. Ma nagyon erosen tuzott a nap es alig ill. egyaltalan nem volt arnyek. Erdekes, az elmult alkalomal ugy emlekeztem Cacabelosra, hogy egy almos kis porfeszek ala mexico. De most egy masik utcan mentem, es egeszen varosias jellege volt a varoskanak, kavezokkal, boltokkal, emberekkel. Cacabelos utan egy jo nagy emelkedo jott, betonon, majd belepusztultam, 28 fok. Verge betertem Villafranca del Bierzo fele a szoloultetvenyek koze, ahol csak a cseresznyefak adnak neha egy kis arnyekot. A cseri meg nem nagyon erik. De volt egy farm, ahol lattam, hogy eppen szuretelik az egyetlen farol a cseresznyet, gondoltam, vennek toluk egy keveset. A bacsi adott nbekem ket nagy marokkal, bucsuzoul jol hatba vagott es ramnevetett az egy fogaval. De ebben a forrosagban a ket marek cseresznye semmi nem volt. Szerencsere a kovetkezo kanyarban ult egy oregasszony es zoldbabot fejtett. Elotte lada, benne cseri. Vettem tole l kg-ot. (l euro) Azt is mind megettem. De mentsegemre legyen mondva, elfogyott a vizem, es utkozben kut vagy forras sehol. Es elerkezett a varva vart pillanat, amikor megint meglathattam a kedves szolospincemet a ket oriasi pinea faval, amit 2 eve lefenykepeztem es otthon le is festettem. Ift minden porcikajat ismerem. Megint sirnom kellett, ahogy ott alltam es neztem. Inem eg vagy egy orai jarvas a szolok kozott Villafranca. l orara erkeztem be, de meg egyik szallas sem volt nyitva. Meg egy jo orat kellett volna varnok, de nem tettem, hanem tovabb mentem.Egy kicsit korulneztem a forro, almos varoskaban, sehol egy lelek, vettem egy kis gyumnolcsot es hideg sort es leultem a jatszoterre egy szep parkba piheni. A jatszoter biztosan lazba hozna Magdit, ha latna. A legfinomabb homokkal van az egesz felszorva, kb. fel meter melywen. Azopn vanak a jatekok, a hintak, csuszdak, forgok, rugos jatekok. Az egesz egy nagy homokozo, a szelen korben arnyekkal es ivokutakkal. Kutyak, biciklistak es szolo felnottek ki vannak tiltva. En is csak azert lehettem ott, mert sehol egy arva lelek, aki elzavart volna, igan gyerek sem volt, aki jatszott. Ezutan nekiduraltam agam es tovabb indultam. 6 km. forro aszfalt az autout mellett, lekeritve. De maga a taj nagyon szep, hagy hegyek kozott egy szuk volgybnen megy az ut, felettunk mindket oldalon magas hegyek tornyosulnak, hol erdokkel, hol sziklakal. Mellettunk egy sebes folyasu folyo a Valcarce, de sajnos elerhetetlen, mert kozben egy koves folyomeder. MIndent osszevetve magyon szep es erdekes a taj. Itt mar megvaltozott a flora, joreszt szelidgesztenyefak kozott megyunk. A hoseg ellen magamra teritettem a zebramintas strandkendomet es rahuztma a sapkamat. Y am beduina. Amikor berkeztem a szallasra, a tobbiek ugy kosazontek, hogy Salem alejkum. A regiek kozul csak az ir, az orias bocadillosos nemet es az orult sved van velem, akinek mar rongyokban van a fejen a bor, ugy leegett. Most mar rendszeres fogyasztoja a NIvea krememnek. Az alberge egy Pereje (Perehe) nevu kis faluban van, kb. lO haz. Nagyon szep, kulturalt, regi ko, fagerendakkal, csupa szepen megmunkalt fa a butorok es a nyilaszarok is. Tagas, huvos, baratsagos. Vegre nem emeletes agyak vanak. ll agy van egy szobaban, de nem is vagyunk tobben. MIndenki tovabb megy, nem tudjak mit veszitettek, ez volt eddig a legjobb szallas az uton. Este kozosen atmentunk a helyi kocsmaba de nem ettem zarandok menut, csak egy jo nagy salatat, meg nyarsonb sult csirke ermeket. Jesszusom es megittam 7 dl vorosbort. De erdekes, nem artott meg. Egy masik sved is leult az asztalhoz, jhot beszelgettunk, o Kirsten. Itt talalt ra a vorosfeju Sigmundra. A kocsmaban minfenfele allatok vannak kiteve, amik itt elnek. Vaddiszno, hiuz, roka, stb. Volt egy tv a barban, eppen bikaviadalt kozvetitettek. Bejott egy spanyol fiu es elkezdett odibalni. Egeszen belelovalta magat. De van itt ket katalan ferfi, (a katalanok nagyon ellenzik a bikaviadalt, be is akarjak tiltatni Kataloniaban) akiknek ez nem teszett es ebbol szovaltas lett. De aztan jo zarandok modra voros borral elsimitottak az ugyet.
A holnapi napom elore lathatoa nagyon nehez lesz. Ezert azt a ket kicsi unokamert fogom jarni, meg azert, hogy vegre sikeruljon megtalalni a vegleges otthonukat a gyerekeknek.
Tehat elolrol kezdem. Reggel a varosi busszal kimentem Ponferradan kivulre es ott kezdtem el a mai utat. Mar gyakorlatbol tudtma, hogy azt kell tenem, ha nem akarok 8 km-t a betonon, gyartelepek kozott megtyenni. Nem voltam ezzel az otletemmel egyedul. Ma nagyon erosen tuzott a nap es alig ill. egyaltalan nem volt arnyek. Erdekes, az elmult alkalomal ugy emlekeztem Cacabelosra, hogy egy almos kis porfeszek ala mexico. De most egy masik utcan mentem, es egeszen varosias jellege volt a varoskanak, kavezokkal, boltokkal, emberekkel. Cacabelos utan egy jo nagy emelkedo jott, betonon, majd belepusztultam, 28 fok. Verge betertem Villafranca del Bierzo fele a szoloultetvenyek koze, ahol csak a cseresznyefak adnak neha egy kis arnyekot. A cseri meg nem nagyon erik. De volt egy farm, ahol lattam, hogy eppen szuretelik az egyetlen farol a cseresznyet, gondoltam, vennek toluk egy keveset. A bacsi adott nbekem ket nagy marokkal, bucsuzoul jol hatba vagott es ramnevetett az egy fogaval. De ebben a forrosagban a ket marek cseresznye semmi nem volt. Szerencsere a kovetkezo kanyarban ult egy oregasszony es zoldbabot fejtett. Elotte lada, benne cseri. Vettem tole l kg-ot. (l euro) Azt is mind megettem. De mentsegemre legyen mondva, elfogyott a vizem, es utkozben kut vagy forras sehol. Es elerkezett a varva vart pillanat, amikor megint meglathattam a kedves szolospincemet a ket oriasi pinea faval, amit 2 eve lefenykepeztem es otthon le is festettem. Ift minden porcikajat ismerem. Megint sirnom kellett, ahogy ott alltam es neztem. Inem eg vagy egy orai jarvas a szolok kozott Villafranca. l orara erkeztem be, de meg egyik szallas sem volt nyitva. Meg egy jo orat kellett volna varnok, de nem tettem, hanem tovabb mentem.Egy kicsit korulneztem a forro, almos varoskaban, sehol egy lelek, vettem egy kis gyumnolcsot es hideg sort es leultem a jatszoterre egy szep parkba piheni. A jatszoter biztosan lazba hozna Magdit, ha latna. A legfinomabb homokkal van az egesz felszorva, kb. fel meter melywen. Azopn vanak a jatekok, a hintak, csuszdak, forgok, rugos jatekok. Az egesz egy nagy homokozo, a szelen korben arnyekkal es ivokutakkal. Kutyak, biciklistak es szolo felnottek ki vannak tiltva. En is csak azert lehettem ott, mert sehol egy arva lelek, aki elzavart volna, igan gyerek sem volt, aki jatszott. Ezutan nekiduraltam agam es tovabb indultam. 6 km. forro aszfalt az autout mellett, lekeritve. De maga a taj nagyon szep, hagy hegyek kozott egy szuk volgybnen megy az ut, felettunk mindket oldalon magas hegyek tornyosulnak, hol erdokkel, hol sziklakal. Mellettunk egy sebes folyasu folyo a Valcarce, de sajnos elerhetetlen, mert kozben egy koves folyomeder. MIndent osszevetve magyon szep es erdekes a taj. Itt mar megvaltozott a flora, joreszt szelidgesztenyefak kozott megyunk. A hoseg ellen magamra teritettem a zebramintas strandkendomet es rahuztma a sapkamat. Y am beduina. Amikor berkeztem a szallasra, a tobbiek ugy kosazontek, hogy Salem alejkum. A regiek kozul csak az ir, az orias bocadillosos nemet es az orult sved van velem, akinek mar rongyokban van a fejen a bor, ugy leegett. Most mar rendszeres fogyasztoja a NIvea krememnek. Az alberge egy Pereje (Perehe) nevu kis faluban van, kb. lO haz. Nagyon szep, kulturalt, regi ko, fagerendakkal, csupa szepen megmunkalt fa a butorok es a nyilaszarok is. Tagas, huvos, baratsagos. Vegre nem emeletes agyak vanak. ll agy van egy szobaban, de nem is vagyunk tobben. MIndenki tovabb megy, nem tudjak mit veszitettek, ez volt eddig a legjobb szallas az uton. Este kozosen atmentunk a helyi kocsmaba de nem ettem zarandok menut, csak egy jo nagy salatat, meg nyarsonb sult csirke ermeket. Jesszusom es megittam 7 dl vorosbort. De erdekes, nem artott meg. Egy masik sved is leult az asztalhoz, jhot beszelgettunk, o Kirsten. Itt talalt ra a vorosfeju Sigmundra. A kocsmaban minfenfele allatok vannak kiteve, amik itt elnek. Vaddiszno, hiuz, roka, stb. Volt egy tv a barban, eppen bikaviadalt kozvetitettek. Bejott egy spanyol fiu es elkezdett odibalni. Egeszen belelovalta magat. De van itt ket katalan ferfi, (a katalanok nagyon ellenzik a bikaviadalt, be is akarjak tiltatni Kataloniaban) akiknek ez nem teszett es ebbol szovaltas lett. De aztan jo zarandok modra voros borral elsimitottak az ugyet.
A holnapi napom elore lathatoa nagyon nehez lesz. Ezert azt a ket kicsi unokamert fogom jarni, meg azert, hogy vegre sikeruljon megtalalni a vegleges otthonukat a gyerekeknek.
2010. május 30.
Megerkeztem Ponferradaba
Reggel nagyon merges voltam, de visszafogtam magam, mert nem kell nekem mindig intezkednem. 14-en aludtunk egy haloteremben. Ket fiu - egyebkent gyonyoru szep fiatalemberek voltak, kek szem, fekete haj, lesult barna bor, vakito fogak (spanyolok) - reggelre mindent szethanyt a terem kozepere, az osszes koszos, budos holmijukat .- tiszta talan soha nem is volt nekik, meg a kakas gatyajuk is ott volt kozpredara. Ejjel meg bufogtek meg minden, szoval hihetetlenul gusztustalanok voltak, nem tudom hogy kinek kell az ilyen ember. Az osszes /2 db./ konnektort elfoglaltak a magnojuk toltesevel, senki mas egy egesz nap hozza sem fert a konnektorhoz. A magnobol meg technozene uvoltott meg ugy is, hogy rajtuk volt a fulhallgato. De inkabb gyorsan elhuztam a csikot, nem szoltam, de azt vartam mikor vagja mar oket valaki pofan. Bocsanat nem valami keresztenyi gondolat. De figyelni fogom, hogy soha a kozelukbe ne keruljek. Eddig mindig kulturalt, figyelmes emberekkel kerultem ossze, soha semmilyen problema nem volt, meg akkor sem, amikor koedukalt volt a zuhany es a wc.Amikor eljottunk, meg nagyban aludtak, hala Istennek, remelem soha nem latom viszont oket.
Na egy kicsit kiduhongtem magam, most mar jobb, hogy leirtam.
Azt sajnalom a legjobban, hogy az illatokat nem lehet lefenykepezni, nem lehet elmondani. Kepzeljetek el, hogy olyan volgyon keresztul jottem le Molinasecaig, ami kb. 2 ora hossza, hogy szinte megfajdult a fejem a sok illattol. A legkulonlegesebb a tumjin = tomjen illata volt. Egy kicsit hasonlitott a tomjen fusthoz, de ez friss, zold, es nem tudom elmondani, hogy milyen csodas. A lonc mezedes illata, a kakukkfu, es ezer mehecske. De nem olyanok, mint a mieink, hanem sokkal nagyobbak.
Azt meg elfelejtettem a tegnapi nappal kacsolatban mondani, hogy ugye a Crus de Ferro (vaskereszt) egy olyan hely, ahova mindenki felvisz egy kovet, valamiert.
En most otthonrol nem hoztam kovet, de amikor elindultam tegnap reggel, elraktam egy jo kilos kovet es felcipeltem a kb. 15 km-re levo Crus de Ferrohoz. Ezt most N. Gaborert es Juditert tettem, a tegnapi napomat a sok-sok verzo sebbel a labamon, meg a nehez kovet oertuk ajanlottam fel.
Molinasecaban van egy kozepkori 6 lyuku hid es a varoska pedig erintetlen kozepkori, szinte semmi sem valtozott, amit helyrehoztak benne, azt is olyan stilusban. Szoval gyonyoru. Kiultem a folyopartra a hid lyukaihoz es ott siestaztam egy caffe con lecce mellett. Aztan egy hosszu forro aszfaltuton begyalogoltam a 8 km-re levo Ponferradaba. Szeretem ezt a szallot, egy kolostor volt regen, szep kertje van, szokokuttal, a halotermek nem valami nagy szam, 4 agyasok, de az a baja, hogy mubor huzat van rajtuk higieniai szempontbol, es azon aludni borzalmas. En vittem magammal egy konnyu strand tekerentyut, azt hasznalom lepedonek, meg a furdoben is magamra tudom tekerni. Nagyon praktikus. Es szep is. Szoval itt minden van. Addig nincs baj egyik nap sem, amig meg nem erkezem es le nem veszem a cipomet, mert ha mar levettem, attol kezdve nem tudom felvenni, csak santikalok.Tehat besantikaltam Ponferradaba, ahol van egy gyonyoru XII.szazadi lovagvar a varos kozepen.A varoska is nagyon szep, kicsi regi varosmagja van egy katedralissal, es korulotte modern uj epitesu negyedek. De azok is nagyon szepek. A dombra egyik utcabol a masikba liften lehet felmenni pl. Kineztem egy varosi buszt, ami elvisz Ponferrada egyik vegebol a masikba /legalabb 6 km/, hogy azzal is kimeljem reggel a labamat. Ez nem szamit csalasnak, hiszen ezt a mai nap mar elore ledolgoztam a varoslatogatassal.
Ma este 8-kor mise lesz, nagyon szep kis kapolna van itt, mar ismerem a multkorrol. Itt enekeltuk el a multkor mindenkinek Marival es Marikaval a Boldogassonyanyank-at.
Senkit nem latok az ismeroseim kozul, illetve a ket nemet not reggelrol az elozo szallasrol. Anya es leanya, Hannoverbol. A leany kover 4O eves, a mama meg sovany es szivos es hajtja a leanyat. Hat kivancsi lennek, hogy nekik mirol szol a camino.
Ma megint nagyon jo vacsit cssaptam ossze, sonka, sajt, tojas, es ugyanaz mint a multkor, de vettem hozza egy oszibarack befottet is. Nagyon jol elek. Itt bor nincs, mivel vasarnap az uzletek be vannak zarva, marad az automata, de van kivalo San Miquel sor.Elnezest, hogy ma semmi erdemlegesrol nem tudok beszamolni, de csak mentem, mentem, meg ettem, ettem.
Sziasztok, egyre tobbet gondolok haza.
Na egy kicsit kiduhongtem magam, most mar jobb, hogy leirtam.
Azt sajnalom a legjobban, hogy az illatokat nem lehet lefenykepezni, nem lehet elmondani. Kepzeljetek el, hogy olyan volgyon keresztul jottem le Molinasecaig, ami kb. 2 ora hossza, hogy szinte megfajdult a fejem a sok illattol. A legkulonlegesebb a tumjin = tomjen illata volt. Egy kicsit hasonlitott a tomjen fusthoz, de ez friss, zold, es nem tudom elmondani, hogy milyen csodas. A lonc mezedes illata, a kakukkfu, es ezer mehecske. De nem olyanok, mint a mieink, hanem sokkal nagyobbak.
Azt meg elfelejtettem a tegnapi nappal kacsolatban mondani, hogy ugye a Crus de Ferro (vaskereszt) egy olyan hely, ahova mindenki felvisz egy kovet, valamiert.
En most otthonrol nem hoztam kovet, de amikor elindultam tegnap reggel, elraktam egy jo kilos kovet es felcipeltem a kb. 15 km-re levo Crus de Ferrohoz. Ezt most N. Gaborert es Juditert tettem, a tegnapi napomat a sok-sok verzo sebbel a labamon, meg a nehez kovet oertuk ajanlottam fel.
Molinasecaban van egy kozepkori 6 lyuku hid es a varoska pedig erintetlen kozepkori, szinte semmi sem valtozott, amit helyrehoztak benne, azt is olyan stilusban. Szoval gyonyoru. Kiultem a folyopartra a hid lyukaihoz es ott siestaztam egy caffe con lecce mellett. Aztan egy hosszu forro aszfaltuton begyalogoltam a 8 km-re levo Ponferradaba. Szeretem ezt a szallot, egy kolostor volt regen, szep kertje van, szokokuttal, a halotermek nem valami nagy szam, 4 agyasok, de az a baja, hogy mubor huzat van rajtuk higieniai szempontbol, es azon aludni borzalmas. En vittem magammal egy konnyu strand tekerentyut, azt hasznalom lepedonek, meg a furdoben is magamra tudom tekerni. Nagyon praktikus. Es szep is. Szoval itt minden van. Addig nincs baj egyik nap sem, amig meg nem erkezem es le nem veszem a cipomet, mert ha mar levettem, attol kezdve nem tudom felvenni, csak santikalok.Tehat besantikaltam Ponferradaba, ahol van egy gyonyoru XII.szazadi lovagvar a varos kozepen.A varoska is nagyon szep, kicsi regi varosmagja van egy katedralissal, es korulotte modern uj epitesu negyedek. De azok is nagyon szepek. A dombra egyik utcabol a masikba liften lehet felmenni pl. Kineztem egy varosi buszt, ami elvisz Ponferrada egyik vegebol a masikba /legalabb 6 km/, hogy azzal is kimeljem reggel a labamat. Ez nem szamit csalasnak, hiszen ezt a mai nap mar elore ledolgoztam a varoslatogatassal.
Ma este 8-kor mise lesz, nagyon szep kis kapolna van itt, mar ismerem a multkorrol. Itt enekeltuk el a multkor mindenkinek Marival es Marikaval a Boldogassonyanyank-at.
Senkit nem latok az ismeroseim kozul, illetve a ket nemet not reggelrol az elozo szallasrol. Anya es leanya, Hannoverbol. A leany kover 4O eves, a mama meg sovany es szivos es hajtja a leanyat. Hat kivancsi lennek, hogy nekik mirol szol a camino.
Ma megint nagyon jo vacsit cssaptam ossze, sonka, sajt, tojas, es ugyanaz mint a multkor, de vettem hozza egy oszibarack befottet is. Nagyon jol elek. Itt bor nincs, mivel vasarnap az uzletek be vannak zarva, marad az automata, de van kivalo San Miquel sor.Elnezest, hogy ma semmi erdemlegesrol nem tudok beszamolni, de csak mentem, mentem, meg ettem, ettem.
Sziasztok, egyre tobbet gondolok haza.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)