Tegnap este meg volt egy szep vesperas meg egy gregorianos szentmise, ahol az en kereseim is meghallgatasra talaltak. Sikerult szot ertenem azapattal, aki pont olyanvolt, mint Kertesz Imre bacsi atya, igyaztan nem feltem odamenni hozza es beszelgettunk. Azt hitte, hogy sved vagyok. A szentmise szep befejezese volt a napnak. Este meg egy utolso seta a lemeno nap fenyeben (este fel lo-kor kezd csak lemenni a nap), majd egy kis borozas.
Ma reggel koran keltunk, gonosz modon mar 6-kor felgyujtottak a villanyt.7-kor az utso peregrinnek is el kell hagynia a szallast. Pedig nem terveztem, hogy koran indulok. Egy ideig egyutt mentunk Lacival, meg reggel megittunk egy barban egy kavet, aztan, amikor a gyonyoru csendes osvenyre ertunk, elbucsuztam tole, most mar vegervenyesen, mert ezt az utolso napot egyedul szeretnem tolteni. Nem is jott velem senki az uton, teljesen egyedul voltam a sotet erdoben. Arra gondoltam, hogy bizony otthon ezt nem biztos,hogy szorongas nelkul meg mernem tenni. Nem talalok igazan szavakat, hogy milyen gyonyoruseges volt egyedul a termeszetben. Az ut is nagyon bekes, sehol semmi a mai vilagbol, egeszen Sarria elott egy par km-ig. Ma Sarriaban fejezem be az utat. A vonat este l9.45-kor indul Barcelonaba. Amikor beerkeztem a varosba, betettem a sorba a hatizsakomat az Albergueba, mert inkabb befizetem a pent, ha nem is alszom ott, de legalabb tudok zuhanyozni, meg egy kicsit pihenni es rendesen aszalnal kajalni. Tehat furodtem, ettem, egy kicsit pihentem, de szet is neztem a varoskaban es meg arra is volt idom, hogy egy kicsit kifekudjek a templomkertbe az arnyekba. Ott elbucsuztam Sunamitol meg amasik del-koreai ferfitol, aki olyan kicsi, hogy a hatizsakja majdnem a sarkaig er. Sarria szep kelta alapitasu varos, habar sok helyen beepitettek a foghijakat modernebb epuletekkel. De meg mindig nem olyan ronda mint nalunk.
Fajo szivvel bucsuzom az uttol, es mar most erzem, hogy nem volt hiabavalo. Holnap mar a betonon turistaskodom
Barcelonaban. Ahogy kozeledik a hazaindulas, ugy ghondolok egyre tobbet haza. Mar nagyon hianyzik a csaladom es az agyamban mar sajnos elore gondolkodom.
Viszontlatasra nemsokara.
2010. június 4.
Samos
Reggel keson keltem, megvartam, amig mindenki elmegy es szep nyugisan en is utra keltem. Egy feloras orszaguti gyaloglas utan betertem az osi kelta falvakba, ahol a fau kozepen folyik a folyo, zugokkal, almos es csendes msinden, csak a kutyak meg a legyek vannak jelen, eros jazminillat, menta es lonc lehel valami eletet a tajba. MIntha megallt volna az ido. Ennek megfeleloen en is lelalssultam, szinte setaltam es minden percet elveztem a gyonyoru utnak. Fel orankent leultem bameszkodni, neztem a hangyakat, a gyikokat, a madarakat. Alig talalkoztam valakivel, a zarandokok korabban indulnak. Samos csak l3 km, ma csak ennyi a betervezett ut. MIndenkeppen itt szerettem volna megszallni a 9O agy egy teremben ellenere.
12-re megerkeztem a kolostor szallas csak 3-kor nyitott. Igy hat mit csinaljak ? Csatlakoztam egy nemet csoporthoy, akiket vegigvezettek a kolostoron. Eloszor nem tuntem fel, de amikor mar bent voltunk, kiszurtak, hogz nem oda valo vagyok, az elegans nemet holgyek es urak kozott (persze busszal konnyu zarandokolni) milyen szakadt vagyok. Eloszor kineztek maguk kozul, de amikor megtudtak, hogy en mar 6oo km-t gyalogoltam idaig, akkor nagy partfogasba vettek, a vegen meg a biszbol is integetett az egesz csapat. A kolostor gyonyoru, a XII. szazadban epulty, de az 5o-es evekben kiegett, csak a falai maradtak. De nagyon szepen rendbehoztak, 16 szerzetes el benne es minden este a verperas gyonyoru gregorian. A bences hagyomanyoknak megfeleloen gyogynovenyeket termesztenek a kornyeken meg a hatalmas kertjukben. Ket kerengo van, szokokutakkal, palmafakkal,l es gyonyoruen apolt kerttel. Amig vartam a nyitasra, meg volt egy jo ora, leheveredtem a folto parjan a parkba es neztem az eget. A bejarat elott sorba kellett rakni a zsakokat, hogy nyitaskor ne legyen tumultus. A sorban egyszer csak ramkoszont Laci. Na vegre, meg egyszer legalabb talalkoztunk. Delutan sokat beszelgettunk, segitettem neki, a tovabbi utja osszeallitasaban. Aztan megittunk meg egy uveg bort is. Szerettem volna elmondani neki, hogy mit gondolok, hogy mi hianyzik neki szerintem, de nem mertem, nehogy okoskodasnak vegye. De most hogy veglegesen elvaltak utjaink, mar sajnalom, mert sok minden ki fog neki maradni, mert ha megerkezik, mar nem akar soha sehova menni. Igy pedig nem sokat lehet latni. Egyebkent jo utitars volt. Tovabbi jo caminot kivanok neki, remelem sokat jelent neki is. Este lo -kor jott a bences atya es rank zarta az ajtot, de erdekes modon a tomegszallas elcsendesult, egy pisszenes sincs, mindenki faradt. De holnap reggel 7-kor mar kiszorjak a nepet.
12-re megerkeztem a kolostor szallas csak 3-kor nyitott. Igy hat mit csinaljak ? Csatlakoztam egy nemet csoporthoy, akiket vegigvezettek a kolostoron. Eloszor nem tuntem fel, de amikor mar bent voltunk, kiszurtak, hogz nem oda valo vagyok, az elegans nemet holgyek es urak kozott (persze busszal konnyu zarandokolni) milyen szakadt vagyok. Eloszor kineztek maguk kozul, de amikor megtudtak, hogy en mar 6oo km-t gyalogoltam idaig, akkor nagy partfogasba vettek, a vegen meg a biszbol is integetett az egesz csapat. A kolostor gyonyoru, a XII. szazadban epulty, de az 5o-es evekben kiegett, csak a falai maradtak. De nagyon szepen rendbehoztak, 16 szerzetes el benne es minden este a verperas gyonyoru gregorian. A bences hagyomanyoknak megfeleloen gyogynovenyeket termesztenek a kornyeken meg a hatalmas kertjukben. Ket kerengo van, szokokutakkal, palmafakkal,l es gyonyoruen apolt kerttel. Amig vartam a nyitasra, meg volt egy jo ora, leheveredtem a folto parjan a parkba es neztem az eget. A bejarat elott sorba kellett rakni a zsakokat, hogy nyitaskor ne legyen tumultus. A sorban egyszer csak ramkoszont Laci. Na vegre, meg egyszer legalabb talalkoztunk. Delutan sokat beszelgettunk, segitettem neki, a tovabbi utja osszeallitasaban. Aztan megittunk meg egy uveg bort is. Szerettem volna elmondani neki, hogy mit gondolok, hogy mi hianyzik neki szerintem, de nem mertem, nehogy okoskodasnak vegye. De most hogy veglegesen elvaltak utjaink, mar sajnalom, mert sok minden ki fog neki maradni, mert ha megerkezik, mar nem akar soha sehova menni. Igy pedig nem sokat lehet latni. Egyebkent jo utitars volt. Tovabbi jo caminot kivanok neki, remelem sokat jelent neki is. Este lo -kor jott a bences atya es rank zarta az ajtot, de erdekes modon a tomegszallas elcsendesult, egy pisszenes sincs, mindenki faradt. De holnap reggel 7-kor mar kiszorjak a nepet.
2010. június 2.
Triacastella
Reggel nem siettem el az indulast, gondoltam, ma csak 22 km-t megyek, raerek szep komotosan, kulonben is a fele lefele megy az utnak. Amikor kileptem az alberguebol elallt a lelegzetem is. En fenn a hegyek tetejen, alattam a kodtenger, amibol idonkent kikandikalt egy egy alacsonyabban fekvo hegy csucsa. Tehat nem csalodtam, ez itt a misztikus Galicia. Igy mentem vagy egy oran keresztul, es egyszer csak, mint ha elvagtak volna, eltunt a kod, helyette, szivarvany, napsutes, eles ido. A hazak, a falvak mint a meseben, kerek, kupos, kozepkori hazikok, szinte semmi sem valtozott. Lefele nagyon nehez volt jonni, mert nagyon eros a lejto. Nem veletlenul volt, hogy a mai napra a kony csak rovid tavot irt elo. Istmet egyutt megyek a svedekkel, es a nemet hazasparral. De valahogy ok mar nem olyanok, mint az elozoek voltak. Vagy nagyon faradtak vagyunk, vagy mar kimeritettuk a beszedtemakat. UJ baratok utan kell nezzek. Ja itt van az anya es a lanya, meg egy osztrak hazaspar, meg egy spanyol fiu, oveluk jokat beszelgetek. Most erkeztem be Triacastellaba l4.3o-kor de nem mentem az onkormnayzati szallasra, mert az a varoson kivul van, hanem bejottem a varosba es egy nagyon szep, kenyelmes albergueba jottem, aminek az ara is borsos, (9 euro), de hat nem minden nap dozsolok. Gyorsan raultem az internetre, mert ki tudja, hogy lesz e meg ra modom, ezert leirtma az eddigi torteneseket, illetve a nem torteneseket. Sokat gondolkoztam az uton, ez a nap arra volt jo, hogy sokat gondoljak a szuleimre, es megertettem, hogy az anyukam miert volt olyan, amilyen volt, es most mar mindig mashogyan fogok ra gondolni. Koszonom szepen. Amiert nem irok ezekrol a dolgokrol, nem azt jelenti,hogy nincsenek, csak ezek nem igazan publikusak, minden embernek megvannak a sajat maga gondolatai, biztos vagyok benne, hogy senkit nem hagy megeritetlenul ez az ut. Sok minden megvaltozik, okosabbak, bocsebbek leszunk azaltal, hogy van idonk vegiggondolni a dolgokat. Otthon erre tenyleg nincs meg sem az alkalom, sem a lehetoseg. Legalabbis nekem.
Lehet,hogy meg ma folytatom, de lehet, hogy csak a holnapi viszontlatasra. See you later.
Lehet,hogy meg ma folytatom, de lehet, hogy csak a holnapi viszontlatasra. See you later.
Sikerult meg 5 percet kapnom. Elmentem misere, ami nagyon jo volt, kifejezetten a zarandokoknak szolt a pap,. Itt talalkoztam Varga Sanyival, ugy megoroltunk egymasnak,hogy beultunk vacsizni, illetve en csak egy fel liter bort ittam es beszelgettunk fel 1o-ig. Vegleg elbucsuztunk egymastol. Nagyon jol esett, hogy Apatok is es Lacika is felhivott. Mar nagyon hianyzik mindenki.
ez meg mindig Ocebreiro.
Tehat ott tartottam, hogy verge megerkeztem Ocembriroba, a gyonyotru kis kelta faluba. Az alberge egy hatalmas hodaly, 45 agy van egy teremben, de minden van, meleg viz, konektor, csak a konyhaban nincsenek edenyek. De ez igy leasz mar vegig Galiciaban. Kapunk papir agynemut, ami nagyon higienikus. Az ebedlo egyik sarkaban a helyi doktorno "rendelt," vagyis latta el a serulteket. Eleg sokan voltak. Gondoltam, en is megmutatom neki a labamat, habar mar szepen gyogyul. Amikor meglatta, elszornyedt, rogton nagy hokusz-pokuszok kozepette kivagta, ferotlenitette, lekezelte, bekotototte majdnem terdig a labamat, meg egy l cm vastag szivacs talpat is adott es azt mondta, hogy ingyen itt maradhatok eg egy-ket napot pihenni. Csak bologattam, de tudom, hogy nem maradok, ha eddig eljottem, es mar egy hete sebes a labam, akkor nem itt fogom tolteni ay utolso napjaimat. Habar gyonyoru a hely es egyszer csak ugy eljonnek ide udulni. De ez most nem az az eset. Nagyon kedves volt a dr. no es amikor befejezte a rendelest, megkeresett es adott ket puszit. Es kozben ram zuditotta porgo spanyol nyelven az intelmeit. Megint finomat vacsiztam, - de figyelem, ha valaki kozuletek raszanja magat, hogy eljon erre az utra, akkor szerelje fel magat legalabb egy badog bogrevel meg kessel, kanallal. )- szoval foztem egy finom zacskos levest aztan sonka, peneszes sajt, paradicsom kockakra vagva es pirotottam bagett szeleteket, jol bedorzsolve foghagymaval. Oszo befott es utana sor. MIndehhey szepen megteritettem az asztalt es megint ott ult korulottem mindenki. Sajnos nagyon fogynak a km-ek es az idom. Mar csak l5o km van hatra Santiagoig, de en ebbol mar csak 52 km-t mehetek. Talalkoztma itt a szallason az egyik perugiaival, akikkel egutt mentem az elejenk, De o mindig csal, mert a htizsakjat taxival elore kuldi. Oliver a kedvencem es a padre meg Leonban elmaradt mellole. Az egyik madridi pofanak csinaltam a maradek kajambol egy pokito bocadillot, nagyon boldog volt tole. Meg egy kicsit visszakanyarodok az utra, amig beerkeztem Ocebreirora. Mert az nagyon szep volt. Kb. l km-re Ocembreiro elott van a galiciai hatarko gyonyoru sarga viragzo sulzanotok (tuskes rekettye) kozott, csodalatos kilatassal le a kb l5oo m mely volgybe. Galicia tenyleg zoldebb, mint az eddigi videk volt. Az Ocean felol jovo nedves levego itt capodik neki a hegyeknek, ezert gyakran esik az esok, ezert dusabb a fu, minden el es harsog. Egyre tobb tehenet es juhot lehet latni, ennek megfeeleloen a viragillatot is idonkent elnyomja a tragya szaga. De en ezt szeretem. Ocembreiro tipikus kelta telepules, kupos szalmatetos hazakkal ami palakovekbol van epitve. A legtobb haz az l8oo-as evekben epult. Nagyon hangulatos, szinte skanzen. Ugy hivja ezeket a hazakat, hogy pallozza. A kobol epult kukoricagorek vagy termenytarolok pedig a horreos-ok, ugy neznek ki, mint a labakon allo csucsos, diszes koporsok.
A gallok sokszor hasynalnak az irasmodjukban X-et a J helyett, pl. Xunta = Junta = Hunta.
Most mar elfaradtam, a szel is kifujt az eromet. remelem holnap konnyebben jutok internethez, medrt itt Ocembreiroban csak egy gen van eldogva, foleg az ittenieknek hivatalos hasznalatra, de en bekeredzkedtem.
Este meg lementem a kocsmaba, szerettem volna meg befejezni a mai blogomat. De a jo Isten nagyon megtrefalt. Nem volt mar csak 2O eurosom, az internet pedig l euroval mukodik. Hiaba probaltam felvaltani, sehol nem tudtak segiteni. Rohangaltam ossze vissza, amikoris megcsusztam egy adag friss tehenkakan. Majdnem elspargaztam. Es a talpam alatt megcsikordult valami. A tehenkakaban ott volt l db l euros. A jo Isten kuldte nekem, hogy tudjak internetezni, illetve en akkor azt gondoltam. Szepen felszedtem papirzsepivel,l megmostam, stb. es boldogan vonultam az internethez. Kozben az jart a fejemben, hogy ha megis sikerul felvaltanom a 2o eurosomat, akkor beulok a kocsmaba es eltapsolom a holnapi ellatmanyom egy reszet. Ezek a piszkos anyagiak. Pedig mar olyan regen nem volt nalam tema a penz, mindig eleg volt, nem is jutott eszembe, nem is nagyon koltekeztem. De az Oregur ott fenn jol az orromra koppintott, mert amikor bedobtam a gepbe a penzt elnyelte es kiderult, hogy nem mukodik.
A gallok sokszor hasynalnak az irasmodjukban X-et a J helyett, pl. Xunta = Junta = Hunta.
Most mar elfaradtam, a szel is kifujt az eromet. remelem holnap konnyebben jutok internethez, medrt itt Ocembreiroban csak egy gen van eldogva, foleg az ittenieknek hivatalos hasznalatra, de en bekeredzkedtem.
Este meg lementem a kocsmaba, szerettem volna meg befejezni a mai blogomat. De a jo Isten nagyon megtrefalt. Nem volt mar csak 2O eurosom, az internet pedig l euroval mukodik. Hiaba probaltam felvaltani, sehol nem tudtak segiteni. Rohangaltam ossze vissza, amikoris megcsusztam egy adag friss tehenkakan. Majdnem elspargaztam. Es a talpam alatt megcsikordult valami. A tehenkakaban ott volt l db l euros. A jo Isten kuldte nekem, hogy tudjak internetezni, illetve en akkor azt gondoltam. Szepen felszedtem papirzsepivel,l megmostam, stb. es boldogan vonultam az internethez. Kozben az jart a fejemben, hogy ha megis sikerul felvaltanom a 2o eurosomat, akkor beulok a kocsmaba es eltapsolom a holnapi ellatmanyom egy reszet. Ezek a piszkos anyagiak. Pedig mar olyan regen nem volt nalam tema a penz, mindig eleg volt, nem is jutott eszembe, nem is nagyon koltekeztem. De az Oregur ott fenn jol az orromra koppintott, mert amikor bedobtam a gepbe a penzt elnyelte es kiderult, hogy nem mukodik.
Na hat ennyit errol. Adott is meg vissza is vette, es mindezt azert, hogy egy kicsit fogjam vissza magam. Rogton megertettem es bementem a templomba, hogy halat adjak a mai tanitasert. Jokor mentem, mert eppen szentmise kezdodott. Ez igazi megkoronazasa volt ennek a nagyon kemeny de szep napnak.
Azert utana - mert meg csak este 9 ora volt - bementem a helyi kocsmaba es hallgattam egy kis helyi kelta zenet, aminek az alaphangja a dob, es persze a kedvenc hangszerem a tangoharmonika.
Van itt egy sved no Kerstin - vele mar ket napja egyutt alszom. Olyan pontosan mint Makovecz Anna, ugyanolyan kedves mosolygos szemek a szemuveg mogul, ugyanaz a figura, vekony, torekeny, mindig Annanak hivom szegenyt. De ma megharagudtam ra egy kicsit, mert a kelletenel egy kicsivel tobb bort ivott, es a kocsmaban fel akarta kerni tancolni a tangoharmonikast. Nagyon jo kelta zene volt, a helyiek a sajat maguk szorakoztatasara jatszottak. Egy dob, egy duda, meg a tangoharmonika. Hiaba mondtam neki, hogy ha a harmonikas tancol, akkor nem szol a muzsika, de o nem akarta megerteni, csak mindenaron tancolni akart. Aztan meg este az albergebe meg fel 11-kor is be nem allt a szaja, mar mindenki pisszegett, de ugy csinalt, mint aki nem hallja. Ezt az oldalt masnap, vagyis ma irom, de elotte kezzel leirtam,, most csak begepeltem.
Azert utana - mert meg csak este 9 ora volt - bementem a helyi kocsmaba es hallgattam egy kis helyi kelta zenet, aminek az alaphangja a dob, es persze a kedvenc hangszerem a tangoharmonika.
Van itt egy sved no Kerstin - vele mar ket napja egyutt alszom. Olyan pontosan mint Makovecz Anna, ugyanolyan kedves mosolygos szemek a szemuveg mogul, ugyanaz a figura, vekony, torekeny, mindig Annanak hivom szegenyt. De ma megharagudtam ra egy kicsit, mert a kelletenel egy kicsivel tobb bort ivott, es a kocsmaban fel akarta kerni tancolni a tangoharmonikast. Nagyon jo kelta zene volt, a helyiek a sajat maguk szorakoztatasara jatszottak. Egy dob, egy duda, meg a tangoharmonika. Hiaba mondtam neki, hogy ha a harmonikas tancol, akkor nem szol a muzsika, de o nem akarta megerteni, csak mindenaron tancolni akart. Aztan meg este az albergebe meg fel 11-kor is be nem allt a szaja, mar mindenki pisszegett, de ugy csinalt, mint aki nem hallja. Ezt az oldalt masnap, vagyis ma irom, de elotte kezzel leirtam,, most csak begepeltem.
2010. június 1.
Ocebreiro.
Koran indultam, meg sotet volt, es nagyon jol esett a gyaloglas. Mar nem faj anyira a labam, de a seb rajta nagyon mely. A svedekkel egyutt indultunk. Elokerult meg a fiatal sved srac is, ugy hogy ok mar harman mennek egyutt. Kellemes volt az ido, a volgybe sokaig nem sutott be a nap. 3 ora alatt elerkeztem a hegyen levo La faba falu hegyenek aljaba. Ott megpihentem, meg pedig ugy, hogy a patak partjara lehevertem, es belelogattam a kezemet a patakba. Kozben megittam egy citromos sort. Tobb kovetom is akadt rovidesen. A taj csodalatos, nem tudom egyszerluen leirni, nem talalok ra szavakat. Nagyon kemeny volt felmaszni La Fababa : Kb. 3 km-en a szintkulonbseb 5OO m. Amikor megerkeztem, remeget a labam. Szembe velem az osvenyen tehenek es bikak jottek es az egytik megtamadta a hatizsakombol kilogo bagettet. A szarvat kellet megfogni es odabb vonszolni. Amikor felertem,, a szallas meg nem volt nyitva, ket orat kellet volna varni. Pedig ott szerettem volna megszallni. Bekes hely, kis kapolnaval es szokokuttal. DE inkabb tovabb mentem, nem birom a tetlenseget. Igy nagyon nagy kinok aran feljutottam Ocebreiroba, Galiciai utam legmagasabb pontjara. Itt megint 6 km-en 7oo m emelkedo. Nem semmi. De itt vagyok, megerkeztem. Gyonyoru kelta falucska nadtetos hazakkal,
Ponferrada - Pereje
Megint irtam 2o percet es eltunt az egesz. Allandona ezt csinalja velem.
Tehat elolrol kezdem. Reggel a varosi busszal kimentem Ponferradan kivulre es ott kezdtem el a mai utat. Mar gyakorlatbol tudtma, hogy azt kell tenem, ha nem akarok 8 km-t a betonon, gyartelepek kozott megtyenni. Nem voltam ezzel az otletemmel egyedul. Ma nagyon erosen tuzott a nap es alig ill. egyaltalan nem volt arnyek. Erdekes, az elmult alkalomal ugy emlekeztem Cacabelosra, hogy egy almos kis porfeszek ala mexico. De most egy masik utcan mentem, es egeszen varosias jellege volt a varoskanak, kavezokkal, boltokkal, emberekkel. Cacabelos utan egy jo nagy emelkedo jott, betonon, majd belepusztultam, 28 fok. Verge betertem Villafranca del Bierzo fele a szoloultetvenyek koze, ahol csak a cseresznyefak adnak neha egy kis arnyekot. A cseri meg nem nagyon erik. De volt egy farm, ahol lattam, hogy eppen szuretelik az egyetlen farol a cseresznyet, gondoltam, vennek toluk egy keveset. A bacsi adott nbekem ket nagy marokkal, bucsuzoul jol hatba vagott es ramnevetett az egy fogaval. De ebben a forrosagban a ket marek cseresznye semmi nem volt. Szerencsere a kovetkezo kanyarban ult egy oregasszony es zoldbabot fejtett. Elotte lada, benne cseri. Vettem tole l kg-ot. (l euro) Azt is mind megettem. De mentsegemre legyen mondva, elfogyott a vizem, es utkozben kut vagy forras sehol. Es elerkezett a varva vart pillanat, amikor megint meglathattam a kedves szolospincemet a ket oriasi pinea faval, amit 2 eve lefenykepeztem es otthon le is festettem. Ift minden porcikajat ismerem. Megint sirnom kellett, ahogy ott alltam es neztem. Inem eg vagy egy orai jarvas a szolok kozott Villafranca. l orara erkeztem be, de meg egyik szallas sem volt nyitva. Meg egy jo orat kellett volna varnok, de nem tettem, hanem tovabb mentem.Egy kicsit korulneztem a forro, almos varoskaban, sehol egy lelek, vettem egy kis gyumnolcsot es hideg sort es leultem a jatszoterre egy szep parkba piheni. A jatszoter biztosan lazba hozna Magdit, ha latna. A legfinomabb homokkal van az egesz felszorva, kb. fel meter melywen. Azopn vanak a jatekok, a hintak, csuszdak, forgok, rugos jatekok. Az egesz egy nagy homokozo, a szelen korben arnyekkal es ivokutakkal. Kutyak, biciklistak es szolo felnottek ki vannak tiltva. En is csak azert lehettem ott, mert sehol egy arva lelek, aki elzavart volna, igan gyerek sem volt, aki jatszott. Ezutan nekiduraltam agam es tovabb indultam. 6 km. forro aszfalt az autout mellett, lekeritve. De maga a taj nagyon szep, hagy hegyek kozott egy szuk volgybnen megy az ut, felettunk mindket oldalon magas hegyek tornyosulnak, hol erdokkel, hol sziklakal. Mellettunk egy sebes folyasu folyo a Valcarce, de sajnos elerhetetlen, mert kozben egy koves folyomeder. MIndent osszevetve magyon szep es erdekes a taj. Itt mar megvaltozott a flora, joreszt szelidgesztenyefak kozott megyunk. A hoseg ellen magamra teritettem a zebramintas strandkendomet es rahuztma a sapkamat. Y am beduina. Amikor berkeztem a szallasra, a tobbiek ugy kosazontek, hogy Salem alejkum. A regiek kozul csak az ir, az orias bocadillosos nemet es az orult sved van velem, akinek mar rongyokban van a fejen a bor, ugy leegett. Most mar rendszeres fogyasztoja a NIvea krememnek. Az alberge egy Pereje (Perehe) nevu kis faluban van, kb. lO haz. Nagyon szep, kulturalt, regi ko, fagerendakkal, csupa szepen megmunkalt fa a butorok es a nyilaszarok is. Tagas, huvos, baratsagos. Vegre nem emeletes agyak vanak. ll agy van egy szobaban, de nem is vagyunk tobben. MIndenki tovabb megy, nem tudjak mit veszitettek, ez volt eddig a legjobb szallas az uton. Este kozosen atmentunk a helyi kocsmaba de nem ettem zarandok menut, csak egy jo nagy salatat, meg nyarsonb sult csirke ermeket. Jesszusom es megittam 7 dl vorosbort. De erdekes, nem artott meg. Egy masik sved is leult az asztalhoz, jhot beszelgettunk, o Kirsten. Itt talalt ra a vorosfeju Sigmundra. A kocsmaban minfenfele allatok vannak kiteve, amik itt elnek. Vaddiszno, hiuz, roka, stb. Volt egy tv a barban, eppen bikaviadalt kozvetitettek. Bejott egy spanyol fiu es elkezdett odibalni. Egeszen belelovalta magat. De van itt ket katalan ferfi, (a katalanok nagyon ellenzik a bikaviadalt, be is akarjak tiltatni Kataloniaban) akiknek ez nem teszett es ebbol szovaltas lett. De aztan jo zarandok modra voros borral elsimitottak az ugyet.
A holnapi napom elore lathatoa nagyon nehez lesz. Ezert azt a ket kicsi unokamert fogom jarni, meg azert, hogy vegre sikeruljon megtalalni a vegleges otthonukat a gyerekeknek.
Tehat elolrol kezdem. Reggel a varosi busszal kimentem Ponferradan kivulre es ott kezdtem el a mai utat. Mar gyakorlatbol tudtma, hogy azt kell tenem, ha nem akarok 8 km-t a betonon, gyartelepek kozott megtyenni. Nem voltam ezzel az otletemmel egyedul. Ma nagyon erosen tuzott a nap es alig ill. egyaltalan nem volt arnyek. Erdekes, az elmult alkalomal ugy emlekeztem Cacabelosra, hogy egy almos kis porfeszek ala mexico. De most egy masik utcan mentem, es egeszen varosias jellege volt a varoskanak, kavezokkal, boltokkal, emberekkel. Cacabelos utan egy jo nagy emelkedo jott, betonon, majd belepusztultam, 28 fok. Verge betertem Villafranca del Bierzo fele a szoloultetvenyek koze, ahol csak a cseresznyefak adnak neha egy kis arnyekot. A cseri meg nem nagyon erik. De volt egy farm, ahol lattam, hogy eppen szuretelik az egyetlen farol a cseresznyet, gondoltam, vennek toluk egy keveset. A bacsi adott nbekem ket nagy marokkal, bucsuzoul jol hatba vagott es ramnevetett az egy fogaval. De ebben a forrosagban a ket marek cseresznye semmi nem volt. Szerencsere a kovetkezo kanyarban ult egy oregasszony es zoldbabot fejtett. Elotte lada, benne cseri. Vettem tole l kg-ot. (l euro) Azt is mind megettem. De mentsegemre legyen mondva, elfogyott a vizem, es utkozben kut vagy forras sehol. Es elerkezett a varva vart pillanat, amikor megint meglathattam a kedves szolospincemet a ket oriasi pinea faval, amit 2 eve lefenykepeztem es otthon le is festettem. Ift minden porcikajat ismerem. Megint sirnom kellett, ahogy ott alltam es neztem. Inem eg vagy egy orai jarvas a szolok kozott Villafranca. l orara erkeztem be, de meg egyik szallas sem volt nyitva. Meg egy jo orat kellett volna varnok, de nem tettem, hanem tovabb mentem.Egy kicsit korulneztem a forro, almos varoskaban, sehol egy lelek, vettem egy kis gyumnolcsot es hideg sort es leultem a jatszoterre egy szep parkba piheni. A jatszoter biztosan lazba hozna Magdit, ha latna. A legfinomabb homokkal van az egesz felszorva, kb. fel meter melywen. Azopn vanak a jatekok, a hintak, csuszdak, forgok, rugos jatekok. Az egesz egy nagy homokozo, a szelen korben arnyekkal es ivokutakkal. Kutyak, biciklistak es szolo felnottek ki vannak tiltva. En is csak azert lehettem ott, mert sehol egy arva lelek, aki elzavart volna, igan gyerek sem volt, aki jatszott. Ezutan nekiduraltam agam es tovabb indultam. 6 km. forro aszfalt az autout mellett, lekeritve. De maga a taj nagyon szep, hagy hegyek kozott egy szuk volgybnen megy az ut, felettunk mindket oldalon magas hegyek tornyosulnak, hol erdokkel, hol sziklakal. Mellettunk egy sebes folyasu folyo a Valcarce, de sajnos elerhetetlen, mert kozben egy koves folyomeder. MIndent osszevetve magyon szep es erdekes a taj. Itt mar megvaltozott a flora, joreszt szelidgesztenyefak kozott megyunk. A hoseg ellen magamra teritettem a zebramintas strandkendomet es rahuztma a sapkamat. Y am beduina. Amikor berkeztem a szallasra, a tobbiek ugy kosazontek, hogy Salem alejkum. A regiek kozul csak az ir, az orias bocadillosos nemet es az orult sved van velem, akinek mar rongyokban van a fejen a bor, ugy leegett. Most mar rendszeres fogyasztoja a NIvea krememnek. Az alberge egy Pereje (Perehe) nevu kis faluban van, kb. lO haz. Nagyon szep, kulturalt, regi ko, fagerendakkal, csupa szepen megmunkalt fa a butorok es a nyilaszarok is. Tagas, huvos, baratsagos. Vegre nem emeletes agyak vanak. ll agy van egy szobaban, de nem is vagyunk tobben. MIndenki tovabb megy, nem tudjak mit veszitettek, ez volt eddig a legjobb szallas az uton. Este kozosen atmentunk a helyi kocsmaba de nem ettem zarandok menut, csak egy jo nagy salatat, meg nyarsonb sult csirke ermeket. Jesszusom es megittam 7 dl vorosbort. De erdekes, nem artott meg. Egy masik sved is leult az asztalhoz, jhot beszelgettunk, o Kirsten. Itt talalt ra a vorosfeju Sigmundra. A kocsmaban minfenfele allatok vannak kiteve, amik itt elnek. Vaddiszno, hiuz, roka, stb. Volt egy tv a barban, eppen bikaviadalt kozvetitettek. Bejott egy spanyol fiu es elkezdett odibalni. Egeszen belelovalta magat. De van itt ket katalan ferfi, (a katalanok nagyon ellenzik a bikaviadalt, be is akarjak tiltatni Kataloniaban) akiknek ez nem teszett es ebbol szovaltas lett. De aztan jo zarandok modra voros borral elsimitottak az ugyet.
A holnapi napom elore lathatoa nagyon nehez lesz. Ezert azt a ket kicsi unokamert fogom jarni, meg azert, hogy vegre sikeruljon megtalalni a vegleges otthonukat a gyerekeknek.
2010. május 30.
Megerkeztem Ponferradaba
Reggel nagyon merges voltam, de visszafogtam magam, mert nem kell nekem mindig intezkednem. 14-en aludtunk egy haloteremben. Ket fiu - egyebkent gyonyoru szep fiatalemberek voltak, kek szem, fekete haj, lesult barna bor, vakito fogak (spanyolok) - reggelre mindent szethanyt a terem kozepere, az osszes koszos, budos holmijukat .- tiszta talan soha nem is volt nekik, meg a kakas gatyajuk is ott volt kozpredara. Ejjel meg bufogtek meg minden, szoval hihetetlenul gusztustalanok voltak, nem tudom hogy kinek kell az ilyen ember. Az osszes /2 db./ konnektort elfoglaltak a magnojuk toltesevel, senki mas egy egesz nap hozza sem fert a konnektorhoz. A magnobol meg technozene uvoltott meg ugy is, hogy rajtuk volt a fulhallgato. De inkabb gyorsan elhuztam a csikot, nem szoltam, de azt vartam mikor vagja mar oket valaki pofan. Bocsanat nem valami keresztenyi gondolat. De figyelni fogom, hogy soha a kozelukbe ne keruljek. Eddig mindig kulturalt, figyelmes emberekkel kerultem ossze, soha semmilyen problema nem volt, meg akkor sem, amikor koedukalt volt a zuhany es a wc.Amikor eljottunk, meg nagyban aludtak, hala Istennek, remelem soha nem latom viszont oket.
Na egy kicsit kiduhongtem magam, most mar jobb, hogy leirtam.
Azt sajnalom a legjobban, hogy az illatokat nem lehet lefenykepezni, nem lehet elmondani. Kepzeljetek el, hogy olyan volgyon keresztul jottem le Molinasecaig, ami kb. 2 ora hossza, hogy szinte megfajdult a fejem a sok illattol. A legkulonlegesebb a tumjin = tomjen illata volt. Egy kicsit hasonlitott a tomjen fusthoz, de ez friss, zold, es nem tudom elmondani, hogy milyen csodas. A lonc mezedes illata, a kakukkfu, es ezer mehecske. De nem olyanok, mint a mieink, hanem sokkal nagyobbak.
Azt meg elfelejtettem a tegnapi nappal kacsolatban mondani, hogy ugye a Crus de Ferro (vaskereszt) egy olyan hely, ahova mindenki felvisz egy kovet, valamiert.
En most otthonrol nem hoztam kovet, de amikor elindultam tegnap reggel, elraktam egy jo kilos kovet es felcipeltem a kb. 15 km-re levo Crus de Ferrohoz. Ezt most N. Gaborert es Juditert tettem, a tegnapi napomat a sok-sok verzo sebbel a labamon, meg a nehez kovet oertuk ajanlottam fel.
Molinasecaban van egy kozepkori 6 lyuku hid es a varoska pedig erintetlen kozepkori, szinte semmi sem valtozott, amit helyrehoztak benne, azt is olyan stilusban. Szoval gyonyoru. Kiultem a folyopartra a hid lyukaihoz es ott siestaztam egy caffe con lecce mellett. Aztan egy hosszu forro aszfaltuton begyalogoltam a 8 km-re levo Ponferradaba. Szeretem ezt a szallot, egy kolostor volt regen, szep kertje van, szokokuttal, a halotermek nem valami nagy szam, 4 agyasok, de az a baja, hogy mubor huzat van rajtuk higieniai szempontbol, es azon aludni borzalmas. En vittem magammal egy konnyu strand tekerentyut, azt hasznalom lepedonek, meg a furdoben is magamra tudom tekerni. Nagyon praktikus. Es szep is. Szoval itt minden van. Addig nincs baj egyik nap sem, amig meg nem erkezem es le nem veszem a cipomet, mert ha mar levettem, attol kezdve nem tudom felvenni, csak santikalok.Tehat besantikaltam Ponferradaba, ahol van egy gyonyoru XII.szazadi lovagvar a varos kozepen.A varoska is nagyon szep, kicsi regi varosmagja van egy katedralissal, es korulotte modern uj epitesu negyedek. De azok is nagyon szepek. A dombra egyik utcabol a masikba liften lehet felmenni pl. Kineztem egy varosi buszt, ami elvisz Ponferrada egyik vegebol a masikba /legalabb 6 km/, hogy azzal is kimeljem reggel a labamat. Ez nem szamit csalasnak, hiszen ezt a mai nap mar elore ledolgoztam a varoslatogatassal.
Ma este 8-kor mise lesz, nagyon szep kis kapolna van itt, mar ismerem a multkorrol. Itt enekeltuk el a multkor mindenkinek Marival es Marikaval a Boldogassonyanyank-at.
Senkit nem latok az ismeroseim kozul, illetve a ket nemet not reggelrol az elozo szallasrol. Anya es leanya, Hannoverbol. A leany kover 4O eves, a mama meg sovany es szivos es hajtja a leanyat. Hat kivancsi lennek, hogy nekik mirol szol a camino.
Ma megint nagyon jo vacsit cssaptam ossze, sonka, sajt, tojas, es ugyanaz mint a multkor, de vettem hozza egy oszibarack befottet is. Nagyon jol elek. Itt bor nincs, mivel vasarnap az uzletek be vannak zarva, marad az automata, de van kivalo San Miquel sor.Elnezest, hogy ma semmi erdemlegesrol nem tudok beszamolni, de csak mentem, mentem, meg ettem, ettem.
Sziasztok, egyre tobbet gondolok haza.
Na egy kicsit kiduhongtem magam, most mar jobb, hogy leirtam.
Azt sajnalom a legjobban, hogy az illatokat nem lehet lefenykepezni, nem lehet elmondani. Kepzeljetek el, hogy olyan volgyon keresztul jottem le Molinasecaig, ami kb. 2 ora hossza, hogy szinte megfajdult a fejem a sok illattol. A legkulonlegesebb a tumjin = tomjen illata volt. Egy kicsit hasonlitott a tomjen fusthoz, de ez friss, zold, es nem tudom elmondani, hogy milyen csodas. A lonc mezedes illata, a kakukkfu, es ezer mehecske. De nem olyanok, mint a mieink, hanem sokkal nagyobbak.
Azt meg elfelejtettem a tegnapi nappal kacsolatban mondani, hogy ugye a Crus de Ferro (vaskereszt) egy olyan hely, ahova mindenki felvisz egy kovet, valamiert.
En most otthonrol nem hoztam kovet, de amikor elindultam tegnap reggel, elraktam egy jo kilos kovet es felcipeltem a kb. 15 km-re levo Crus de Ferrohoz. Ezt most N. Gaborert es Juditert tettem, a tegnapi napomat a sok-sok verzo sebbel a labamon, meg a nehez kovet oertuk ajanlottam fel.
Molinasecaban van egy kozepkori 6 lyuku hid es a varoska pedig erintetlen kozepkori, szinte semmi sem valtozott, amit helyrehoztak benne, azt is olyan stilusban. Szoval gyonyoru. Kiultem a folyopartra a hid lyukaihoz es ott siestaztam egy caffe con lecce mellett. Aztan egy hosszu forro aszfaltuton begyalogoltam a 8 km-re levo Ponferradaba. Szeretem ezt a szallot, egy kolostor volt regen, szep kertje van, szokokuttal, a halotermek nem valami nagy szam, 4 agyasok, de az a baja, hogy mubor huzat van rajtuk higieniai szempontbol, es azon aludni borzalmas. En vittem magammal egy konnyu strand tekerentyut, azt hasznalom lepedonek, meg a furdoben is magamra tudom tekerni. Nagyon praktikus. Es szep is. Szoval itt minden van. Addig nincs baj egyik nap sem, amig meg nem erkezem es le nem veszem a cipomet, mert ha mar levettem, attol kezdve nem tudom felvenni, csak santikalok.Tehat besantikaltam Ponferradaba, ahol van egy gyonyoru XII.szazadi lovagvar a varos kozepen.A varoska is nagyon szep, kicsi regi varosmagja van egy katedralissal, es korulotte modern uj epitesu negyedek. De azok is nagyon szepek. A dombra egyik utcabol a masikba liften lehet felmenni pl. Kineztem egy varosi buszt, ami elvisz Ponferrada egyik vegebol a masikba /legalabb 6 km/, hogy azzal is kimeljem reggel a labamat. Ez nem szamit csalasnak, hiszen ezt a mai nap mar elore ledolgoztam a varoslatogatassal.
Ma este 8-kor mise lesz, nagyon szep kis kapolna van itt, mar ismerem a multkorrol. Itt enekeltuk el a multkor mindenkinek Marival es Marikaval a Boldogassonyanyank-at.
Senkit nem latok az ismeroseim kozul, illetve a ket nemet not reggelrol az elozo szallasrol. Anya es leanya, Hannoverbol. A leany kover 4O eves, a mama meg sovany es szivos es hajtja a leanyat. Hat kivancsi lennek, hogy nekik mirol szol a camino.
Ma megint nagyon jo vacsit cssaptam ossze, sonka, sajt, tojas, es ugyanaz mint a multkor, de vettem hozza egy oszibarack befottet is. Nagyon jol elek. Itt bor nincs, mivel vasarnap az uzletek be vannak zarva, marad az automata, de van kivalo San Miquel sor.Elnezest, hogy ma semmi erdemlegesrol nem tudok beszamolni, de csak mentem, mentem, meg ettem, ettem.
Sziasztok, egyre tobbet gondolok haza.
Santa Catalina de Somosa - Acebo 28 km
Reggel 7 orakor indultam egyedul. A barban kertem forro vizet a barostol es megittam a kavemat + yogurt + bagett. A nap eppen, hogy csak feltunt az egen, es lapos fenyeket vetett a mezore. Gyonyoru volt, ezeket a reggeleket szeretem a legjobban. Sanyival meg egyszer talalkoztam az ut soran, lassan megy, es ki akarja hagyni az osvenyeket, meg az emelkedoket, de ez ma nem fog neki menni mert minden osveny es minden emelkedo. Ez a mai nap az eddigi leggyonyorubb. Balra vegig a havas csucsok kisertek fel a Cruz de Ferrohoz. /l58o/ a fajo labam ellenere nem volt nehez.Eszrevettetek, hogy egyszer sem panaszkodtam a hatizsakom sulya miatt ? Pedig 9-1o kg, mikor hogy. De szinte nem is erzem, hogy a hatamon van, kiveve hegynek felfele. DE ha csak egy kg. kajaval tobb van rajtam, akkor mar szenvedek. Ezert nem is viszek magammal semmi pluszt. Tegnap 2 dobozos Shandy (citromos sor) volt nalam, nem tudtam mi bajom. Gyorsan meg kellett igyam, egy alkalmas helyen (szep kilatas, szelarnyek)Erdekes, hogy a latvany mikent hat az emberi agyra. Az adrenalin szintem ma az egekben volt, pedig igen csak faraszto volt az ut, a fele felfele kemenyen, a masik fele lefele meg kemenyebben, ut szinte nincs, csak kovek, vizmosas es eros lejto. Atkeltem az Irago hagon, metszo szelben, kb. 6 fok hidegbe. Elottem ozikek csapatban, 6-8 egyszerre, de mire elobanyasztam volna a fenykepezogepet a meggemberedett kezeimmel, addigra elinaltak. Ez 2 X megismetlodott. Az uton leguanok vagy mit sutkereztek. Ok sem nagyon zavartattak magukat. kB. 3o cm hosszuak, gyonyoru zoldek meg bordok, de ugyanez tortent, mire a gepet elovettem, ok mar messze jartak. Ezert inkabb csak neztem oket. A Cruz de Ferro utan elerkeztem a legbizzarabb helyre Manjardinba, ami kb. 2 db haz, abbol az egyik romos. De a tulaj Tomaso megreparalta, meg pedig ugy, hogy ami osszedolt a hazbol, azt deszkakkal meg badog lemezekkel befoldozta es nyitott benne egy zarandokszallast vallakozo kedvu
bator embereknek. A kis kert-szeru fedett budiban meg mindenfelet arul, lehet kavet, teat kapni termoszbol donativosan. Keksz is van, de a macskak az asztalon jarnak keresztul, es neha megkosoljak. Egy maltai lovagnak oltozott ficko, fejen norveg kotott sapkaval a hazigazda, amikor meglat valakit a lejton kozeledni, akkor megkongatja a harangot, hogy terjen be a vandor. Egy poros magnobol (elemes, mert villany az nincs) gregorian dallamok szolnak. Van 7 db. macska, es ha letelepszel, valamelyik biztosan odaul hozzad. Nagyon hangulatos, mint a meseben.A helyisegnev jelzo tabla nagy betukkel hirdei, hogy Manjardin, aztan meg kb. 5 m mulva szinten nagy betukkel kiirva, hogy Manjardin, es athuzva, hogy telepules vege. Szerettem ott uldogelni. Vagy fel orat voltam ott, aztan irany tovabb. Azt meg elfelejtettem mondani, hogy Mazarifeben kaptam egy mondatot ajandekba a kertben a tobbiektol, amikor kozosen beszelgettunk. Egy ajandek mondat, egy papirra felirva: >Ha elesel, en mindig ott vagyok es felsegitelek, csak fogd meg a feled nyujtott kezem." Es milyen igaz, mindig van az embernek segitseg, csak tudni kell elfogadni, de legeloszor is eszre kell venni valoban a felenk nyujtott kezet.
Tehat Manjardin utan kovetkezett az ut nehezebb szakasz
Megorulok, leirtam egy csomo mindent es eltunt a kepernyorol. Mar nincs sok idom, megprobalom meg egyszer.
Tehat nagyon kemeny lejto jott lefele, vizmosas, kovek. 9O fok. Aceboban ugyanabban az albergueban szalltam meg, amelyben elozoleg vacsiztunk, akkor mar kineztem, hogy az egy jo hely. Az is volt. A vacsi is ugyanaz, mint ket eve, bierzoi csipos kelkaposzta leves nagyon finom), kovon sult pisztrang, meg Santiago torta. Utana kifekudtek a kertbe a halozsakomra a napra es neztem a havas hegyeket. Pont ralattam arra az osvenyre, amelyrol jottem. Este 8-kor meg mindig ereszkedtek le az emberek. Hat akkor nem irigyeltem oket. A magyarok eltuntek, nem valoszinu, hogy fogok meg veluk talalkozni, hacsak nem Ponferradaban. Befutott ill. besantitott az olasz hazaspar, a sinora terde duplajara dagadt. A ferje Ponferradaban fogja hagyni es o meg megy tovabb. Ugy lattam, hogy egy cseppet sem bankodott emiatt (a ferj). Itt El Aceboban nagyon sok labserult ember van, jo dolga van a helyi egyetlen taxisnak, mert minden nap hordhatja be a betegeket Molinasecaba, ott van legkozelebb orvos.
A tajrol meg annyit, hogy a regi romai korban itt arany, ezust es vas banyak voltak, ill. vasat meg egy-ket eve is banyasztak itt. Innen a varos neve, ahova holnap erkezem, Ponferrada. Az itt banyaszott vasbol keszult a varos vashidja.
bator embereknek. A kis kert-szeru fedett budiban meg mindenfelet arul, lehet kavet, teat kapni termoszbol donativosan. Keksz is van, de a macskak az asztalon jarnak keresztul, es neha megkosoljak. Egy maltai lovagnak oltozott ficko, fejen norveg kotott sapkaval a hazigazda, amikor meglat valakit a lejton kozeledni, akkor megkongatja a harangot, hogy terjen be a vandor. Egy poros magnobol (elemes, mert villany az nincs) gregorian dallamok szolnak. Van 7 db. macska, es ha letelepszel, valamelyik biztosan odaul hozzad. Nagyon hangulatos, mint a meseben.A helyisegnev jelzo tabla nagy betukkel hirdei, hogy Manjardin, aztan meg kb. 5 m mulva szinten nagy betukkel kiirva, hogy Manjardin, es athuzva, hogy telepules vege. Szerettem ott uldogelni. Vagy fel orat voltam ott, aztan irany tovabb. Azt meg elfelejtettem mondani, hogy Mazarifeben kaptam egy mondatot ajandekba a kertben a tobbiektol, amikor kozosen beszelgettunk. Egy ajandek mondat, egy papirra felirva: >Ha elesel, en mindig ott vagyok es felsegitelek, csak fogd meg a feled nyujtott kezem." Es milyen igaz, mindig van az embernek segitseg, csak tudni kell elfogadni, de legeloszor is eszre kell venni valoban a felenk nyujtott kezet.
Tehat Manjardin utan kovetkezett az ut nehezebb szakasz
Megorulok, leirtam egy csomo mindent es eltunt a kepernyorol. Mar nincs sok idom, megprobalom meg egyszer.
Tehat nagyon kemeny lejto jott lefele, vizmosas, kovek. 9O fok. Aceboban ugyanabban az albergueban szalltam meg, amelyben elozoleg vacsiztunk, akkor mar kineztem, hogy az egy jo hely. Az is volt. A vacsi is ugyanaz, mint ket eve, bierzoi csipos kelkaposzta leves nagyon finom), kovon sult pisztrang, meg Santiago torta. Utana kifekudtek a kertbe a halozsakomra a napra es neztem a havas hegyeket. Pont ralattam arra az osvenyre, amelyrol jottem. Este 8-kor meg mindig ereszkedtek le az emberek. Hat akkor nem irigyeltem oket. A magyarok eltuntek, nem valoszinu, hogy fogok meg veluk talalkozni, hacsak nem Ponferradaban. Befutott ill. besantitott az olasz hazaspar, a sinora terde duplajara dagadt. A ferje Ponferradaban fogja hagyni es o meg megy tovabb. Ugy lattam, hogy egy cseppet sem bankodott emiatt (a ferj). Itt El Aceboban nagyon sok labserult ember van, jo dolga van a helyi egyetlen taxisnak, mert minden nap hordhatja be a betegeket Molinasecaba, ott van legkozelebb orvos.
A tajrol meg annyit, hogy a regi romai korban itt arany, ezust es vas banyak voltak, ill. vasat meg egy-ket eve is banyasztak itt. Innen a varos neve, ahova holnap erkezem, Ponferrada. Az itt banyaszott vasbol keszult a varos vashidja.
2010. május 28.
Santa Catalina del Somosa
Meg egy kicsit visszakanyarodnek megerkezesemhez Astorgaba. A varos deli kapujan erkeztem be, ahol egy gyonyoru szep, bekes park van. Leultem egy padra, hogy elkeszitsem a mai ennivalomat, amit egy boltban vasaroltam utban Astorga fele. Rogton megjelent egy kutya, aztan meg egy bacsi, aki porgo nyelven elmagyarazta nekem, merre kell menni es hogy mindig Santiago fele sut a nap, soha nem fog a hatam mogott sutni. Nagyon aranyos volt. Nem zavartattam magam, elkeszitettem a szendvicseimet mikozben porgott a nyelve. Mint kideritettem, nem spanyolul beszelt, hanem maragatul, mert hogy itt ezen a videken maragatok laknak. Megint nagyon finom bocadillosokat keszitettem, vagyis bagett, vaj, bele jo sok hajszalvekonyra vagott pacolt hazi sonka (jamon = hamon) sajt, paprika, paradicsom. Alig birtam osszefogni. A kutya es a bacsi is elismeroen nezett ram, foleg, hogy ezt mind en fogom megenni ?
Tehat bekeredzkedtem az albergue-ba, es internetezes utan otthagyva a hatizsakomat elmentem csavarogni egy kicsit. Sajnos a katedralis nem volt nyitva, megint csak kivulrol csodalhattam. A Gaudi mduzeumhoz meg nincs idom sajnos. Talalkoztam a tegnapi magyar parral, ok 12-re futottak be a katedralis ele. En akkor mar kifele keszultem a varosbol. Astorgabol kierve van egy szep kicsi kapolna, ott lepecseteltem a credencialomat, imadkoztam egyet, majd atoltoztem ingre-gatyara, mert tuzott a nap (persze ez most is csak 2o-22 fokot jelent) es nekivagtam az utolso meseta szakasznak. Mari es Marika, nektek kulonosen szolnak a kovetkezo mondatok: Az ut ugyanolyan, mint volt, azzal a kulonbsebbel, hogy az ut mindket szelen viragtenger (sarga es lila) valosaggal viraghullamok kozott jar az ember. A hatterben pedig a nagy hegyek (azok is, ahol a szelkerekek vannak) mind havasak. Santa Catalina de Somosaig szinte alig lattam a konyeimtol, olyan boldog voltam, hogy ismet itt lehetek. Lefenykepeztem nektek azt a fat is, ahol a multkor megettuk a szendvicseinket. Holnap nehez nap var ram, meg kell maszni ay Ibaneta-hagot, ahol a Cruz de Ferro van. Innen ugy latszik, hogy meg ott is ho van. Santa Catalinaban egy gyonyoru kis alberueban lakom (ott, ahol 2 eve megittunk a sikatorban ulve egy kavet), abszolut tiszta, rendes, kedves, napos, tagas. Santa Catalina de Somosa tipikus maragato falucska, ez itt egy nepcsoport Eszak-ill Kozep Spanyolorszagban. Tipikusan epitkeznek, a kovek kozott nincs habarcs. Nagyon hangulatosak es mutatosak a hazaik, mar amelyik meg ossze nem dolt. A falu egyetlen utcacska, benne 3 albergue meg egy templom es egy sor haz. Egyetlen helybelit nem lattam, pedig gondoltam, hogy egy kicsit beszelgetek veluk. Delutan a kicsi kertben sokat beszelgettem Sanyival, o is itt szallt meg. Sok kozos ismerosunk van civil korokbol. Amig beszelgettunk, megszaradt a ruhank. A labam csak addig jo, amig tartja a cipo, ha leveszem, vegem van, nem tudok raallni, csak santikalok. Most maar kezd ebb`l elegem lenni, mert delutanonkent a szabadidomben szeretnek felfedezo utakat tenni, de helyette tetlenul pihentetni kell. Vettem megAstorgaban egy fel kilo kicsi oszibarackot, ami olyan edes volt, mintha aszalt gyumolcs lett volna. Szerintem tavalyrol maraadt valahonnak es jol taroltak. Latjatok, a kaja a fo helyen all a napi programomban, de hat kell az ero a holnapi huzos naphoz. Es ez azert nem egeszen igaz, mert ha van, hat az nagyon jo, de ha nincs, (volt mar olyan is) , akkor nincs es kesz.
Van itt egy norveg ferfi, szegeny olyan gizda, majd elfujja a szel, ugy leegett, mint a rongy, en kenegettem a fejet Nivea kremmel. Azt mondta, hogy napfeny hianya volt, ezert egesz nap kint ult es elvezte a szeles, nem tul meleg napsutest. Meg a szaja is csupa seb. Kozben Monikaval rendszeres e-mail kapcsolatban vagyok en sugok neki, hova erdemes menni, hol ne szalljon meg, (pl. a tegnapi hely/ stb. Hianyzik nekem, ezek a mostani tarsaim joreszt csak Leontol jottek, igy nincs meg bennuk az a kozosen indultunk, sokat szenvedtunk elmeny, ami a tobbiekkel osszetartott. De azert oket is egyre jobban megismerem. A tegnapi olasz hazasparral ma egy szobaban alszom. Az agyam kenyelmes, a ruham tiszta, nincs semmire gondom pillanatnyilag. Csak az otthoniak telefonjat varom. Halas vagyok a jo Istennek, hogy ismet itt vagyok.
Tehat bekeredzkedtem az albergue-ba, es internetezes utan otthagyva a hatizsakomat elmentem csavarogni egy kicsit. Sajnos a katedralis nem volt nyitva, megint csak kivulrol csodalhattam. A Gaudi mduzeumhoz meg nincs idom sajnos. Talalkoztam a tegnapi magyar parral, ok 12-re futottak be a katedralis ele. En akkor mar kifele keszultem a varosbol. Astorgabol kierve van egy szep kicsi kapolna, ott lepecseteltem a credencialomat, imadkoztam egyet, majd atoltoztem ingre-gatyara, mert tuzott a nap (persze ez most is csak 2o-22 fokot jelent) es nekivagtam az utolso meseta szakasznak. Mari es Marika, nektek kulonosen szolnak a kovetkezo mondatok: Az ut ugyanolyan, mint volt, azzal a kulonbsebbel, hogy az ut mindket szelen viragtenger (sarga es lila) valosaggal viraghullamok kozott jar az ember. A hatterben pedig a nagy hegyek (azok is, ahol a szelkerekek vannak) mind havasak. Santa Catalina de Somosaig szinte alig lattam a konyeimtol, olyan boldog voltam, hogy ismet itt lehetek. Lefenykepeztem nektek azt a fat is, ahol a multkor megettuk a szendvicseinket. Holnap nehez nap var ram, meg kell maszni ay Ibaneta-hagot, ahol a Cruz de Ferro van. Innen ugy latszik, hogy meg ott is ho van. Santa Catalinaban egy gyonyoru kis alberueban lakom (ott, ahol 2 eve megittunk a sikatorban ulve egy kavet), abszolut tiszta, rendes, kedves, napos, tagas. Santa Catalina de Somosa tipikus maragato falucska, ez itt egy nepcsoport Eszak-ill Kozep Spanyolorszagban. Tipikusan epitkeznek, a kovek kozott nincs habarcs. Nagyon hangulatosak es mutatosak a hazaik, mar amelyik meg ossze nem dolt. A falu egyetlen utcacska, benne 3 albergue meg egy templom es egy sor haz. Egyetlen helybelit nem lattam, pedig gondoltam, hogy egy kicsit beszelgetek veluk. Delutan a kicsi kertben sokat beszelgettem Sanyival, o is itt szallt meg. Sok kozos ismerosunk van civil korokbol. Amig beszelgettunk, megszaradt a ruhank. A labam csak addig jo, amig tartja a cipo, ha leveszem, vegem van, nem tudok raallni, csak santikalok. Most maar kezd ebb`l elegem lenni, mert delutanonkent a szabadidomben szeretnek felfedezo utakat tenni, de helyette tetlenul pihentetni kell. Vettem megAstorgaban egy fel kilo kicsi oszibarackot, ami olyan edes volt, mintha aszalt gyumolcs lett volna. Szerintem tavalyrol maraadt valahonnak es jol taroltak. Latjatok, a kaja a fo helyen all a napi programomban, de hat kell az ero a holnapi huzos naphoz. Es ez azert nem egeszen igaz, mert ha van, hat az nagyon jo, de ha nincs, (volt mar olyan is) , akkor nincs es kesz.
Van itt egy norveg ferfi, szegeny olyan gizda, majd elfujja a szel, ugy leegett, mint a rongy, en kenegettem a fejet Nivea kremmel. Azt mondta, hogy napfeny hianya volt, ezert egesz nap kint ult es elvezte a szeles, nem tul meleg napsutest. Meg a szaja is csupa seb. Kozben Monikaval rendszeres e-mail kapcsolatban vagyok en sugok neki, hova erdemes menni, hol ne szalljon meg, (pl. a tegnapi hely/ stb. Hianyzik nekem, ezek a mostani tarsaim joreszt csak Leontol jottek, igy nincs meg bennuk az a kozosen indultunk, sokat szenvedtunk elmeny, ami a tobbiekkel osszetartott. De azert oket is egyre jobban megismerem. A tegnapi olasz hazasparral ma egy szobaban alszom. Az agyam kenyelmes, a ruham tiszta, nincs semmire gondom pillanatnyilag. Csak az otthoniak telefonjat varom. Halas vagyok a jo Istennek, hogy ismet itt vagyok.
Kozeledek Astorgahoz.
Reggel elkñszitettem a kics kavemat, megteritettem egy szalvetaval es nekilattam a zsakomban talalt 3 napos craossonnak. Mennyit szamit, hogy meg van teritve, nem a puszta deszkan eszel, lattam a tobbieken, akik a barban reggeliztek, hogy esetleg szeretnenek velem reggelizni a fel szelet lekvaroskenyer helyett. Egyedul indultam megint. A napfelkelte ismet gyonyoru, az ido felhos es kicsit szeles, de kellemes gzalogolni.A t´volban es saztan nap kozben egyre kozelebb ott van elottem a hofodte Cordilera Coant´bria - 2 nap mulva az elottunk levo Sierra del Teleno hegyeit kell majd megmasznunk, ahol a Crus de Ferro azaz a Vaskereszt van. (l58O m) Ma elhataroztam, hogy tenyleg csak pihenek, mindossze 2o km-t megyek. Igy is tettem. Fel uton elerkeztem Hospital de Orbrigoba, ahol Spanyolorszag leghosszabb (2O lyuku) es a legregibb ñppen maradt hidja all. A Hid 3 lyukan keresztul folzik csak az Obrigo folyo (pedig eleg nagy), a tobbi folyomederben lovagi tornakat tartanak. A templom a maltai lovagok egykori szekhelye volt. A taj valtozik, ahogy kozelebb kerulnek a hegyek, ugy huzodik vissza a meseta. Most mar kezdem otthon erezni magam az Alfoldunkhoz hasonlo tajon. Azert el kell ismerni, a spanyolok tudnak gazdalkodni, minden talpalattnyi helyet kihasznalnak, locsolnak, csatornazznak, a traktorokat sok helyen nok vezetik, mert allitolag a ferfiak elmentek mashova vendegmunkasnak. Kerekes zsilipek vannak a kb. 3 m szeles csatornakon, es nehol egeszen nagy halak benne. Oberigo utan jott meg ket falucska, ahol minden haty piros szinu. Az egyikben egy fogatlan bacsika nagyon szivelyesen megolelt a falu foteren es jobbrol balron megpuszilt. Es mutatta, hogy a szajat is.s Akkor rajottem, - de kesobb mondtak is az albergueba a nemet lanzok, hogy potyazik az oreg. En meg azt hittem, hogy milyen szivelyesek ezek a spanyol emberek, a foteren olelessel varjak a szegeny vandort.
Santibañez de Valdeiglesiaban szalltam meg, eddigi legpcsekabb szallason. Egy parokian. Hideg, rideg, az utikony azt ierja, hogy ne tevesszen meg a rideg kulso, mert bent meleg fogadtatas var. Hat ezt nem ñmondhattam. Olyan kicsi szobaba kerultunk 6 ember, hogy alig tudtunk megmozdulni (emeletes agyak). Nincs meleg viz, a budi az udvaron, hatol a haz mogott egy elhanyagolt gyumolcsos, csupa gaz. MInden csak fel kettokor nyitott, tehat meg egy orat kellett varni. A templommal szemben volt egy nagyon szep bekes parkocska, ott lefekudtem a padra es selaludtam a gyenge napsutesben. Az viszont jol esett. A haloban viszont kiszurtam, hogy hatizsakon magyar fensegjel van, kiderult, hogy a szobatarsam Varga Sanyi magyar, Debrecenbol.
Nalam egy- ket evvel ildosebb ferfi, Kurzillos. Kesobb befutott egy magyar hazaspar, Evi es Gabor, nagyon orultem, hogy ujra magyar szot hallhatok. Miutan a delutan nagyon hosszu egy ilyen ingerszegeny helyen, uldogeltunk, beszelgettunk. Jol esett.
Fel ketttotol lefekvesig nagyon hosszu ido, foleg amikor a szoba hideg, mint a jeg, az udvar gazos es arnyekos, az idojaras meg erosen esore all es hideg van. Legszivesebben beultem volna valami kocsmaba, de a social bar bezart. A konyhat bezartak elolunk, es egeszeben az volt az erzeesem, hogy egy sajat zsebre dolgozo kis parokiai csapat a hazigazdank. A szeme sem allt jol a fickonak. Azert kertem vacsorat, mert sejtettem, hogy akkor legalabb borhoz hozza lehrt jutni. A vacsi eleg jo volt, eloetel valami tujassal es pirospaprikaval osszefott rizs, haaaaat....
De legalabb forro volt. Aztan salata, paprikaskrumpli szeruseggel, ami birkahusbol volt, de egeszen jo volt. Aztan tortilla, vagyis rantotta, fott kurmplival meg fuszerekkel osszekeverve, az sem volt rossz, majd Gabor azon ahitozott, hogy mi lenne, ha tiramisu lenne, - erre a hospitaliero mindenkinek kihozott egy pohar "tiramisut", ahol a piskota helyett keksz volt az alap. Na tessek.
Vegul voros borocska, minden mennyisegben. Ekkor mar kezdett kialakualni a tarsasag, a tegnapi szallason levo olasz hazaspar, meg egy olasz no, nemet lanyok, mexicoi srac, spanyolok, meg mi magyarok negyen. Vacsis utan meg elmentunk misere a szomszedban levo templomba. Hat mit ne mondjak, a szentmise is olyan volt, mint a parokiai filing. De a templom gyonyoru, kedves, egyszeru. Nagy felhajtas van itt, TV-s kocsik jottek, Sanyi azt mondja, aholnap lesz itt a bucsu. Jot beszelgettunk, elmondtam a tapasztalataimat, hogy szerintem mit erdemes megnezni es hol erdemes megszallni. Eva szorgalmasan jegyzetelt. Elmeseltek, hogy hogyan jottek ide, mikent szantak ra magukat. Sanyi lelkigyakorlaton volt mielott idejott, Evaek azert jottek, hogy kiprobaljak magukat. 35 eves hazasok, de azt mondtak, hogy ez bizony probara tette oket, de azert megerositette a kapcsolatukat. Eddig legalabbis. Az, hogy ki mit kap majd a vñgñn derul ki. Nincs mas sdolgun k, mint figyelni. Figyelni a jelekre, a mindennapi kis csodakra, nem csak ugy elfogadni es zsebretenni azokat, hanem szivbol orulni neki. Bankodtam azon Leonban, hogy magam mogott hagytam azokat a nagyon kedves embereket, akikkel addig jottem, az en kis "caminos amigos"-aimat, megszerettem oket. De nem tellett bele 2 nap es ujakat kaptam helyettuk. Ezek mind ajandekok, amiket meg kell becsulni. Ezeket a sorokat tegnap este kezzel leirtam, es most itt Astorgaban ugyanabban az albergueben (San Javier - itt szallt meg Szent Ferenc is, amikor erre zarandokolt) irom, ugyanazon a gepen, amin 2 evvel ezelott kezdtem a blogomat.
A mai naprol meg annyit, hogy gyonyoru osvenyeken erkeztem Astorgahoz egy fennsikon, es a felkelo nap fenyeben lattam meg a labaim elott a kettornyu varost. Egy kokereszt all ahegyen, itt bucsuzott el a XII.sz.-ban Astorga egyik szamuzott puspoke ugy, hogy leborult a kereszt elott, amikor visszatekintett kedves varosara.
A kereszt elott azota is millionyi ember leborul. Szoval Astorga gyonyoru, most lerakom itt a zsakomat es 2 orat engedelyezek magamnak varosnezesre.
Adios.
Santibañez de Valdeiglesiaban szalltam meg, eddigi legpcsekabb szallason. Egy parokian. Hideg, rideg, az utikony azt ierja, hogy ne tevesszen meg a rideg kulso, mert bent meleg fogadtatas var. Hat ezt nem ñmondhattam. Olyan kicsi szobaba kerultunk 6 ember, hogy alig tudtunk megmozdulni (emeletes agyak). Nincs meleg viz, a budi az udvaron, hatol a haz mogott egy elhanyagolt gyumolcsos, csupa gaz. MInden csak fel kettokor nyitott, tehat meg egy orat kellett varni. A templommal szemben volt egy nagyon szep bekes parkocska, ott lefekudtem a padra es selaludtam a gyenge napsutesben. Az viszont jol esett. A haloban viszont kiszurtam, hogy hatizsakon magyar fensegjel van, kiderult, hogy a szobatarsam Varga Sanyi magyar, Debrecenbol.
Nalam egy- ket evvel ildosebb ferfi, Kurzillos. Kesobb befutott egy magyar hazaspar, Evi es Gabor, nagyon orultem, hogy ujra magyar szot hallhatok. Miutan a delutan nagyon hosszu egy ilyen ingerszegeny helyen, uldogeltunk, beszelgettunk. Jol esett.
Fel ketttotol lefekvesig nagyon hosszu ido, foleg amikor a szoba hideg, mint a jeg, az udvar gazos es arnyekos, az idojaras meg erosen esore all es hideg van. Legszivesebben beultem volna valami kocsmaba, de a social bar bezart. A konyhat bezartak elolunk, es egeszeben az volt az erzeesem, hogy egy sajat zsebre dolgozo kis parokiai csapat a hazigazdank. A szeme sem allt jol a fickonak. Azert kertem vacsorat, mert sejtettem, hogy akkor legalabb borhoz hozza lehrt jutni. A vacsi eleg jo volt, eloetel valami tujassal es pirospaprikaval osszefott rizs, haaaaat....
De legalabb forro volt. Aztan salata, paprikaskrumpli szeruseggel, ami birkahusbol volt, de egeszen jo volt. Aztan tortilla, vagyis rantotta, fott kurmplival meg fuszerekkel osszekeverve, az sem volt rossz, majd Gabor azon ahitozott, hogy mi lenne, ha tiramisu lenne, - erre a hospitaliero mindenkinek kihozott egy pohar "tiramisut", ahol a piskota helyett keksz volt az alap. Na tessek.
Vegul voros borocska, minden mennyisegben. Ekkor mar kezdett kialakualni a tarsasag, a tegnapi szallason levo olasz hazaspar, meg egy olasz no, nemet lanyok, mexicoi srac, spanyolok, meg mi magyarok negyen. Vacsis utan meg elmentunk misere a szomszedban levo templomba. Hat mit ne mondjak, a szentmise is olyan volt, mint a parokiai filing. De a templom gyonyoru, kedves, egyszeru. Nagy felhajtas van itt, TV-s kocsik jottek, Sanyi azt mondja, aholnap lesz itt a bucsu. Jot beszelgettunk, elmondtam a tapasztalataimat, hogy szerintem mit erdemes megnezni es hol erdemes megszallni. Eva szorgalmasan jegyzetelt. Elmeseltek, hogy hogyan jottek ide, mikent szantak ra magukat. Sanyi lelkigyakorlaton volt mielott idejott, Evaek azert jottek, hogy kiprobaljak magukat. 35 eves hazasok, de azt mondtak, hogy ez bizony probara tette oket, de azert megerositette a kapcsolatukat. Eddig legalabbis. Az, hogy ki mit kap majd a vñgñn derul ki. Nincs mas sdolgun k, mint figyelni. Figyelni a jelekre, a mindennapi kis csodakra, nem csak ugy elfogadni es zsebretenni azokat, hanem szivbol orulni neki. Bankodtam azon Leonban, hogy magam mogott hagytam azokat a nagyon kedves embereket, akikkel addig jottem, az en kis "caminos amigos"-aimat, megszerettem oket. De nem tellett bele 2 nap es ujakat kaptam helyettuk. Ezek mind ajandekok, amiket meg kell becsulni. Ezeket a sorokat tegnap este kezzel leirtam, es most itt Astorgaban ugyanabban az albergueben (San Javier - itt szallt meg Szent Ferenc is, amikor erre zarandokolt) irom, ugyanazon a gepen, amin 2 evvel ezelott kezdtem a blogomat.
A mai naprol meg annyit, hogy gyonyoru osvenyeken erkeztem Astorgahoz egy fennsikon, es a felkelo nap fenyeben lattam meg a labaim elott a kettornyu varost. Egy kokereszt all ahegyen, itt bucsuzott el a XII.sz.-ban Astorga egyik szamuzott puspoke ugy, hogy leborult a kereszt elott, amikor visszatekintett kedves varosara.
A kereszt elott azota is millionyi ember leborul. Szoval Astorga gyonyoru, most lerakom itt a zsakomat es 2 orat engedelyezek magamnak varosnezesre.
Adios.
2010. május 26.
Leon es Mazarife
Nagyon jol aludtam, miutan kaptam egy nagyon eros gyogyszert es jot tett a gyogyfuves labaztatas is.Tehat utra keltem a tobbiekkel a noverek legnagyobb szornyulkodesere.De este voltegy kompletorium es en utana tenyleg ugy ereztem,hogy sokkaljobban vagyok.Beszoritottam a labamat a cipobe es 3/4 7-kor kozosreggeli utan utrakeltem. 9km-tkellett ipari epuletek es lakotelepekkoxzott gyalogolni. De utana szep uton jottunk. Amikor beszoritom a labamat a cipobe, akkor jo, csak amikor leveszem,akkor nem jon fel tobbet.Es a masik labam meg azert faj, mert most azon van a terheles.De azert tudtam jonni, es nagyon elveztem a tajat, most mar beszukult a meseta, megjelentek korulottunk a hegyek,meghozza havas hegyek Mazarife-nel. A szallason egy csomo olyan ember volt, aki itt kezdte a zarandoklatot. Tehat meg fittek es gyorsak. Egy olasz lannyal jottem Rachel-lel, aki Padua mellett recepcios egy hotelben.de aztan elhagytam,mert en szeretek egyedul menni, foleg reggel, az csodalatos. Most mar vannak facsoportok. Es viragok, viragok es buzafoldek es juhnyajak. Az egyik utitarsam, egy nemet-francia ferfi kiseloadast tartott nekem arrol, hogy a spanyol nok olyanok, mint az utmenti pipacsok. Amikor kicsik,fiatalok,mint a pipacs bimboja,
aztan kibontakozik a gyonyoru nok, aki tuzes,mint a tuzpiros pipacs es olyan lenge, ahogy fujja a szel, es tele van muzikalitassal. De ahogy megoregszik, olyan csuf lesz, mint amikor a pipacs elhullajtja a piros szirmait es marad kozepen a szoros fekete bibe. Es mindez gyorsan tortenik, mert a pipacs csak rovid ideig szep.De akkor nagyon. Ezt mind nagyon jol megertettem, mert szinte elenekelte, vagy eljatszotta,eltancolta nekem. Es tenyleg igaz. Ezek a spanyol nok tenyleg igazi doññak. Meg akkor is, ha megy a caminon es 2 napja nem mosakodott. Ma Mazarifeban egy nagyon erdekes szallason vagyok, Albergue Jesus-hoz. Szuk zegzugos, regi, gerendas haz, a kerje meg mint a meseben. Fel van epitve Noe barkaja regi fagerendakbol, , meg egy kis barlang, de abban inkabb Hofeherke meg a 7 torpe lakik. Delutan csinaltam egy igazi jo magyar tojas rantottat,(omletta a,la ungari) mindenkinek csopogotta nyala, be-be kukkantottak a konyhara az illatok utan. Hagyma jo sok, paprika, paradicsom, spanyol sonka, jo nagy darab es 4 tojas. Es mindezt egyulto helyemben megettem.Vettem egy uvegbort meg egy hatalmas sargadinnyet. Tudtam, hogy ezt nem mind en fogom elfogyasztani, de ez itt igy mukodik, amit nem tudsz megenni, odaadod masnak. Mert cipelni nem tudod. Es igy olcsobb,mintha a barban venned, mert l pohar bor araert vehetsz l uveg ugyanolyan bort a boltban. A bor felet rogton megittuk egy francia hazaspar ferfi tagjaval, a no nem kert, csak aggodalmaskodott, hogy az l pohar bor meg fog artani a ferjenek. A dinnye maradekot meg oadaadtam a nemet biciklis sracoknak, akik ravetettek magukat. Mar 1 orakor itt voltam, de pocsek az ido, nem lehet hova menni,csak a kertben uldogelni, amig oda nem fagsz a szekhez.Ezert vegre rendbe raktam a hatizsakomatmeg olvasgattam egy kicsit, de besazelgetni nem nagyon lehet, mivel itt van egy nagyon zajos fiatal nemet tarsasag, ok viszik aprimet en meg nem is akarok kozejuk menni.Szerencsere egy nagyon szuk 4 agyas szobaban (emeletes) csak egyedul vagyok, vegre kinyujtoztathattam magam es rendet rakhatok a szakomban. Ezt mashol helyhiany miatt nem nagyon lehet. Santikalva setaltam a faluban, van egy erdekes tempolom, aminek,mint a tobbi regi templomnak is altalaban nincs tornya,csak egy felfele ivelo fal,benne 2-3 harang, amit amikor meghuzzak a kotelet,a harang megfordul maga korul. Golyafeszek a tetejen es a golyakat egyaltalan nem zavarja a hangos harangszo.
Remelem holnap mar jobb ido lesz,habar felhok kozott konnyebb gyalogolni, mint tuzo napon. Az elozo ket kemeny napon volt idom gondolkodni, sok-sok mindenen. Igen jol esett. Szamitasaim szerint 2 nap mulva Astorgaban leszek, ahonnan ket eve elindultunk. Nagyon kivancsian varom az ujra talalkozast.
aztan kibontakozik a gyonyoru nok, aki tuzes,mint a tuzpiros pipacs es olyan lenge, ahogy fujja a szel, es tele van muzikalitassal. De ahogy megoregszik, olyan csuf lesz, mint amikor a pipacs elhullajtja a piros szirmait es marad kozepen a szoros fekete bibe. Es mindez gyorsan tortenik, mert a pipacs csak rovid ideig szep.De akkor nagyon. Ezt mind nagyon jol megertettem, mert szinte elenekelte, vagy eljatszotta,eltancolta nekem. Es tenyleg igaz. Ezek a spanyol nok tenyleg igazi doññak. Meg akkor is, ha megy a caminon es 2 napja nem mosakodott. Ma Mazarifeban egy nagyon erdekes szallason vagyok, Albergue Jesus-hoz. Szuk zegzugos, regi, gerendas haz, a kerje meg mint a meseben. Fel van epitve Noe barkaja regi fagerendakbol, , meg egy kis barlang, de abban inkabb Hofeherke meg a 7 torpe lakik. Delutan csinaltam egy igazi jo magyar tojas rantottat,(omletta a,la ungari) mindenkinek csopogotta nyala, be-be kukkantottak a konyhara az illatok utan. Hagyma jo sok, paprika, paradicsom, spanyol sonka, jo nagy darab es 4 tojas. Es mindezt egyulto helyemben megettem.Vettem egy uvegbort meg egy hatalmas sargadinnyet. Tudtam, hogy ezt nem mind en fogom elfogyasztani, de ez itt igy mukodik, amit nem tudsz megenni, odaadod masnak. Mert cipelni nem tudod. Es igy olcsobb,mintha a barban venned, mert l pohar bor araert vehetsz l uveg ugyanolyan bort a boltban. A bor felet rogton megittuk egy francia hazaspar ferfi tagjaval, a no nem kert, csak aggodalmaskodott, hogy az l pohar bor meg fog artani a ferjenek. A dinnye maradekot meg oadaadtam a nemet biciklis sracoknak, akik ravetettek magukat. Mar 1 orakor itt voltam, de pocsek az ido, nem lehet hova menni,csak a kertben uldogelni, amig oda nem fagsz a szekhez.Ezert vegre rendbe raktam a hatizsakomatmeg olvasgattam egy kicsit, de besazelgetni nem nagyon lehet, mivel itt van egy nagyon zajos fiatal nemet tarsasag, ok viszik aprimet en meg nem is akarok kozejuk menni.Szerencsere egy nagyon szuk 4 agyas szobaban (emeletes) csak egyedul vagyok, vegre kinyujtoztathattam magam es rendet rakhatok a szakomban. Ezt mashol helyhiany miatt nem nagyon lehet. Santikalva setaltam a faluban, van egy erdekes tempolom, aminek,mint a tobbi regi templomnak is altalaban nincs tornya,csak egy felfele ivelo fal,benne 2-3 harang, amit amikor meghuzzak a kotelet,a harang megfordul maga korul. Golyafeszek a tetejen es a golyakat egyaltalan nem zavarja a hangos harangszo.
Remelem holnap mar jobb ido lesz,habar felhok kozott konnyebb gyalogolni, mint tuzo napon. Az elozo ket kemeny napon volt idom gondolkodni, sok-sok mindenen. Igen jol esett. Szamitasaim szerint 2 nap mulva Astorgaban leszek, ahonnan ket eve elindultunk. Nagyon kivancsian varom az ujra talalkozast.
Gyilkos meseta
1OOkm-t jottem 2 nap alatt. Persze nem egeszen onszantambol, meg nem is teljesen a labamon.Szoval az ugy volt, hogy amikor ket napja Iteroba megerkeztem,ott talalkoztam az egyik regebbi utitarsammal,aki mar Burgos elott is egy kicsit idegesitett,amikor meg Monikaval jottem. 3O-4O ev kozotti ferfi, aki mar regebben kinyilvanitotta, hogy mi mennyire szimpatikusak vagyunk neki,mert, hogy szoke, meg nevetos, meg megkinaltuk kaveval es ejszakara kolcsonadtam a lampamat neki. Szoval nem orultem, amikor meglattam, mert nem kedvelem az ilyen tularado embereket. Meg Iteroban este egy nagy vihar kerekedett, ugy, hogy mindenki koran behuzodott a haloterembe. Ott meg emeleten aludt, en meg tavolabb egy foldszinti agyon de allandoan engem figyelt. Nagyon kellemetlen volt. Aztan masnap reggel orommel lattam, hogy eltunt. De nem sokaig orulhettem,mert az egyik kanyarban mellem allt es csak mondta-mondta, amibol egy kukkot sem ertettem, es kozben meg megfogta a kabatomat is.Ez ment vagy 1O km-en keresztul, amikor is kenytelen voltam a fajos labammal nagyon kilepni, hogy valahogy lerazzam. Ez olyan jol sikerult, hogy egeszen Fromistaig sikerult is egyedul vagtatnom - kb lo km gyonyoru csatorna mellett, ami a vad madarak, a vadviragok meg a bekak birodalma, csodaszep volt.Megtudtam, hogy Fromistaban szerveznek vizi kirandulasokat a kanalison (Kastilian kanal), nagyon helyes kis hajokkal.En nem lattam, de en tul koran mentem arra. Sajnos nem tudtam igazan megnezni magamnak, mert nem mertem megallni.vegul is a labam miatt csak meg kellett allni pihenni, es akkor megint elokerult. Azt gondoltam, hogy ha ez igy megy tovabb,akkor inkabb hazamegyek. Sajnos azt nem tehettem meg, hogy ott maradjak valahol korabban, hogy hadd menjen, mert fennall a veszelye, hogy megint elokerul. Tehat maradt az elore menekules. Az egyik faluban eppen veszekedtem vele, hogy hagyjon mar egy kicsit beken, amikor befordult a terre egy busz es dudalt es kinyitotta az ajtajat. En azt sem tudtam milyen busz, de egy hirtelen elhatarozassan felugrottam ra, a fickonak azt mondtam, hogy sorry es integetve tovabb hajtottam.
Vegre!!!!!Igen am, de fogalmam sem volt rola, hogy hova megy a busz, gondoltam a kovetkezo faluba, mert azon az uton indult tovabb.De ez sajnos itt nem igy mukodik. Kiderult, hogy ez egy gyorsjarat(lassu nincs is es kulonben is naponta csak egyszer jar a busz)es hiaba kertem, nem allt meg az utkeresztezodesnel kb. 5 km mulva, hanem elkanyarodott Palencia fele.Palencia ennek a megyenek a szekhelye, minden busz onnan indul es oda erkezik. Hiaba van egymas mellett ket falu, ha at akarsz menni busszal a masik faluba, akkor Palencia es tovabb a 3km-re levo faluba.Tehat nekem is ez a sors jutott (volna), de ennel meg rosszabb jott, mert kiderult Palenciaban (ami egyebkent 22km-re volt del fele, hogy ma (azaz tegnap)mar sehova semmifele busz nem megy. Persze Palencia kiesik a Camino utvonalabol, ennek megfeleloen zarandoksszallas sincs benne,csak meregdraga szalloda. Igy jar aki ilyen gonosz volt, hogy nem hajlando orakon keresztul hallgatni szegeny raszorulo embertarsat! De azert nem adtam fel es kideritettem, hogy van egy vonat kb. egy ora mulva, ami Sahagun elott megall, a Camino utvonalan,tehat ha ugyes vagyok, akkor kb. 2O km-rel elobbre folytathatom meg a mai nap. Es az orult spanyol soha nem talal meg.Tehat ezt tettem. Dea gatyamat is rafizettem, mert amennyire olcso a busz (2 euro) ,annyira draga a vonat.Ezt a 2O km-t 18 eurom banta.Amikor leszalltam a vonatrol, kiderult, hogy a legkozelebbi albergue l2km-re van meg. Tehat mit tehettem, elindultam az akkor mar igen fajos labammal. Vegre megerkeztem, szemerkelo esoben,es metszo szelben. Alig ettem valamit, csak be az agyba.
Masnap,azaz ma megint nagyon hosszut mentem,miutan sikerult a cipombe ugy elhelyezni a sebes labamat, hogy nagyon jol tartotta. Egesz nap a felhok logtak a fejem felett,de nem esett, csak a szel fujt, de szerencsere hatulrol, igy lokott elore a nagy zsakommal. Ez a ket nap a leggyilkosabb meseta.Sehol nincs fa, koves az ut, egyhangu, lelektelen, mindig ugyanaz.De ez azert nem egeszen igaz,mert amikor lefujta a fejemrol a sapkamat a szel es utana mentem a buzatablaba,akkor meglepetes ert. Nem is tudtam, hogy rajtam kivul meg milyen sokan vannak itt a mesetan. Kb. 5 lepest tettem a buza kozott, amikor is riasztottam 2 pelet,l nyuszit meg egy csomo facant es szines madarakat. Nem is nagyon ijedtek meg, csak neztunk egymasra a pelekkel. Arra a szallasra, amit kineztem, hgy ott fogok ejszakazni, nagyon koran erkeztem, mar l2-kor ott voltam es csak fel kettokor nyitott,tehat tovabbmentem. De a kovetkezo helyen meg mindig ugy ereztem, hogy tul koran van, mit fogok en csinalni estig, ilyen pocsek idoben,csak a haloteremben lehet uldogelni, mert mas fedett resz nem volt. ezert megint tovabbmentem, igy beertem Leonba. Ide mar csak bevonszoltam magam, szerencsere volt egy kedves spanyol,aki elkisert egeszen a Domonkos noverek zardajaig, mert ott szerettem volna aludni. Nagyon jo fejek, kedvesek. Tomegszallas,de nagy rendet tartanak, este mise, kompletorium, ha akarod kozos reggeli. Levenni meg csak le tudtam venni a cipomet, de mar a papucs
sem jon fel a labamra. Nagyon kedves volt az egyik nover, csinalt nekem valami gyogynovenyes kutyvalekot, jo suru, barna,abban kell majd aztatnom a labamat. Azt mondtak, nem engednek tovabb,holnap 2-re idejon az orvos,addig maradjak itt, es pihentessem a labamat.Na majd meglatjuk. Meg elsantikaltam a varosba a gyogyszertarig,kozben megneztem a katedralist meg a Gaudi palotat, ami mind a kozelben volt.Vettem gezlapokat, mert az elfogyott, meg shampont. Meg egy kis kajat holnapra.Isteni finom a jamon domaci azaz a hazi sonkajuk.
Tehat ez azt jelenti, hogy tegnap 4O km, ma 4O km es a busszal 2O km, azaz osszesen lOO. Tobbet ilyet nem csinalok, mar amugy is tul vagyok a felen, mar csak kb 32O km van hatra a teljes utbol es szt epsegben szeretnem megtenni. En sajnos lOO km-rel elobb kilepek, mert nem lesz tobb idom.
Vegre!!!!!Igen am, de fogalmam sem volt rola, hogy hova megy a busz, gondoltam a kovetkezo faluba, mert azon az uton indult tovabb.De ez sajnos itt nem igy mukodik. Kiderult, hogy ez egy gyorsjarat(lassu nincs is es kulonben is naponta csak egyszer jar a busz)es hiaba kertem, nem allt meg az utkeresztezodesnel kb. 5 km mulva, hanem elkanyarodott Palencia fele.Palencia ennek a megyenek a szekhelye, minden busz onnan indul es oda erkezik. Hiaba van egymas mellett ket falu, ha at akarsz menni busszal a masik faluba, akkor Palencia es tovabb a 3km-re levo faluba.Tehat nekem is ez a sors jutott (volna), de ennel meg rosszabb jott, mert kiderult Palenciaban (ami egyebkent 22km-re volt del fele, hogy ma (azaz tegnap)mar sehova semmifele busz nem megy. Persze Palencia kiesik a Camino utvonalabol, ennek megfeleloen zarandoksszallas sincs benne,csak meregdraga szalloda. Igy jar aki ilyen gonosz volt, hogy nem hajlando orakon keresztul hallgatni szegeny raszorulo embertarsat! De azert nem adtam fel es kideritettem, hogy van egy vonat kb. egy ora mulva, ami Sahagun elott megall, a Camino utvonalan,tehat ha ugyes vagyok, akkor kb. 2O km-rel elobbre folytathatom meg a mai nap. Es az orult spanyol soha nem talal meg.Tehat ezt tettem. Dea gatyamat is rafizettem, mert amennyire olcso a busz (2 euro) ,annyira draga a vonat.Ezt a 2O km-t 18 eurom banta.Amikor leszalltam a vonatrol, kiderult, hogy a legkozelebbi albergue l2km-re van meg. Tehat mit tehettem, elindultam az akkor mar igen fajos labammal. Vegre megerkeztem, szemerkelo esoben,es metszo szelben. Alig ettem valamit, csak be az agyba.
Masnap,azaz ma megint nagyon hosszut mentem,miutan sikerult a cipombe ugy elhelyezni a sebes labamat, hogy nagyon jol tartotta. Egesz nap a felhok logtak a fejem felett,de nem esett, csak a szel fujt, de szerencsere hatulrol, igy lokott elore a nagy zsakommal. Ez a ket nap a leggyilkosabb meseta.Sehol nincs fa, koves az ut, egyhangu, lelektelen, mindig ugyanaz.De ez azert nem egeszen igaz,mert amikor lefujta a fejemrol a sapkamat a szel es utana mentem a buzatablaba,akkor meglepetes ert. Nem is tudtam, hogy rajtam kivul meg milyen sokan vannak itt a mesetan. Kb. 5 lepest tettem a buza kozott, amikor is riasztottam 2 pelet,l nyuszit meg egy csomo facant es szines madarakat. Nem is nagyon ijedtek meg, csak neztunk egymasra a pelekkel. Arra a szallasra, amit kineztem, hgy ott fogok ejszakazni, nagyon koran erkeztem, mar l2-kor ott voltam es csak fel kettokor nyitott,tehat tovabbmentem. De a kovetkezo helyen meg mindig ugy ereztem, hogy tul koran van, mit fogok en csinalni estig, ilyen pocsek idoben,csak a haloteremben lehet uldogelni, mert mas fedett resz nem volt. ezert megint tovabbmentem, igy beertem Leonba. Ide mar csak bevonszoltam magam, szerencsere volt egy kedves spanyol,aki elkisert egeszen a Domonkos noverek zardajaig, mert ott szerettem volna aludni. Nagyon jo fejek, kedvesek. Tomegszallas,de nagy rendet tartanak, este mise, kompletorium, ha akarod kozos reggeli. Levenni meg csak le tudtam venni a cipomet, de mar a papucs
sem jon fel a labamra. Nagyon kedves volt az egyik nover, csinalt nekem valami gyogynovenyes kutyvalekot, jo suru, barna,abban kell majd aztatnom a labamat. Azt mondtak, nem engednek tovabb,holnap 2-re idejon az orvos,addig maradjak itt, es pihentessem a labamat.Na majd meglatjuk. Meg elsantikaltam a varosba a gyogyszertarig,kozben megneztem a katedralist meg a Gaudi palotat, ami mind a kozelben volt.Vettem gezlapokat, mert az elfogyott, meg shampont. Meg egy kis kajat holnapra.Isteni finom a jamon domaci azaz a hazi sonkajuk.
Tehat ez azt jelenti, hogy tegnap 4O km, ma 4O km es a busszal 2O km, azaz osszesen lOO. Tobbet ilyet nem csinalok, mar amugy is tul vagyok a felen, mar csak kb 32O km van hatra a teljes utbol es szt epsegben szeretnem megtenni. En sajnos lOO km-rel elobb kilepek, mert nem lesz tobb idom.
2010. május 24.
vasar`nap, ami igazabol hetfo
Majus 23 vasarnap. 6.3o-kor nyitottak cak ki az alberlguet, addig se ki, se be. Reggel belealltam a Kis Mukk cipombe es elhuztam. Egy rovid ideig Lacival es Monikaval mentem, de aztan elhagytam oket. Monikaval meg talalkoztam, de aztan elhuztam. Kemeny meseta kovetkezett 5-6 km mulva. Nem a kituzott Hornillos de Caminoig mentem, hanem eggyel tovabb San Bol-ig. Ugy kepzeljetek el, hogy vagy 15 km-en keresztul egyetlen fa vagy bokor nincsen csak a nagy semmi, ami azert nem semmi, mert kek egbolt, zold buzatablak es vakitoan feher ut. Fel-le, Fel-le. Az izzadsag csak ugy folyt rolam (legalabb - 2 kg.) Es akkor a semmibol, egy kicsi melyedesben megpillantottam a kicsi oazist, San Bol-t, ami egy kicsi haz csupan, 48 nyarfa alatt es egy csodalatos forras, elotte komedence, es egy tisztavizu patak. Ez egy ajandak. A masik ajandek az, hogy meg be fertem, mivel csak 1O embert tudnak fogadni olyan kicsi. A harmadik, hogy Judit a hospitaliere magyar.Harmadik eve onkenteskedik itt, most megkapta vezetesre ezt az alberguet. Hat nem semmi ezt eliranyitani, ehhez sok sziv es akaratero kell. Van neki.Nem voltam jol, ezert, amint megerkeztem, lefekudtem kint a haz mellett a padra, es hiaba a forro napsutes, razott a hideg, ugy hogy be kellett bujnom a halozsakomba es rogton elaludtam legalabb 3 orat. De utana jobb lett. A 1o ember delutanra osszebaratkozott. Kozosen ettunk este. Delutan a "szentkuthoz" jottek a falusiak piknikezni, rengeteg kajat hoztak es a maradekot ott hagytak szegeny zarandokoknak. Ebbol utott ossze Judit egy fenseges paellat, amiben volt marchillas, (amit Pepe vett nekunk, veres hurka), sult kolbaszok, sult oldalasok, sult husok, rengeteg.
Egy par pohar borral leoblitettuk, es kozben beszelgettunk. Judittol sokat tanultam ez alatt a rovid ido alatt. Foleg azt, hogy a "Carpe diem" nem rossz dolog, a manak elni nem a tucsok es a hangya esetet jelenti, hanem azt, hogy merjel ugy elni, ahogy szeretnel, a lehetosegeid hatarain belul, es mindezt ugy, hogy ezzel ne akadalyozz, vagy ne bantsal meg masokat.Este sotetedeskor meg szolgalt nekunk egy meglepetessel. Nincs villany a hazban, csak gyetya. Behivott minket, sotet volt, leultunk a kerek asztal kore es behozott egy nagy talat, benne alkohol (azt hiszem valami jofajta palinka, kavebab, egetett cukor es egetett banan.) Ez egy galiciai specialitas. Ezt meggyujtotta a sotetben, sokaig es hatalmas langokkal egett. Elenekeltuk a "Szallj, szalj, solyomszarnyon harom hegyen tul", ami nyugodtan beillik zarandok, vagy vandor eneknek is. Gyonyoru volt. Magyar tobbseg van, mert itt van a ket magyar fiu is, David es Alexander Veszprembol, veluk mar masokor is talalkoztam. Azutan megittuk a finom italt es tovabb enekeltunk a sotetben, mindenki a sajat nepe dalait. En meg elenekeltem a finn pasasnak egy finn nepdalt, aminek nagyon megorult. Utoljara az "adjon Isten jo ejszakat", enekeltuk el, aminek szinten nagyon nagy sikere volt.
A meseta egy olyan hely, ahol minden elojon az emberbol, aminek elo kell jonnie. Talalkoztam reggel egy emberrel, aki sirt. Akkor csak elmentem mellette, es egy kicsit megsimitottam a karjat. De kesobb megint talalkoztunk, es akkor mar o akart beszelgetni. Marvin coloradoi, a 6O-as evei elejen jar. elmondta, hogy 2 eve meghalt a felesege, igaz, se vele se nelkule viszonyban voltak, de megis csak tartozott valahova. Van ket felnott gyereke, fiu, lany, kulon laknak, , van csaladjuk, de o valahogz nem fer bele egyikuk eletebe sem. A maguk modjan szeretik ot, de nem ernek ra, hogy kozejuk tartozzon. Az embernedk szuksege van arra, hogz valahova tenyleg tartozzon, ne csak papirforma szerint.MIndenki fut, siet, a fiatalok kicsit onzo modon delik a maguk sajat eletet, ebbe mar nem fer bele egy oregedo, esetleg problemasabb ember, hiaba nevelte fel annyi szeretettel es onfelaldozassal oket. Hiaba akarsz te valahova tartozni, de ha teged ott nem fogadnak, akkor egyedul maradsz a vilagban, elveszited a kedvedet, megbetegszel es hamarabb halsz meg, ha nem vesz korul szeretet. Azt olvastam valahol, hogy az embernek naponta 17 erintesre van szuksege a masiktol (ez lehet akar egy mosoly, vagy egy jo szo is)Lehet, hogy ez nem jon ossze minden nap, de ha folyamatosan nem jon ossze, akkor nagyon nagy baj van. Hazamegy, lezeng a lakasban, bekapcsolja a TV-t, olvas, vannak baratai, munkatarsai, de azok is elik a maguk eletet o meg sehova nem fer be. Szerintem o is nagyon oka ennek, meg is mondtam neki es megigerte, hogy fog ezen gondolkodni az uton, hogy miben kell neki valtoznia. Eloszor azt mondta, hogy nala minden OK, oneki nem kell valtozni, de aztan talan elgondolkodott.
Hat igen, ez nagy problema, ez akar masnak is lehetne a problemaja, aki hasonlo helyzetben van, de egy egeszseges ember, ezt igyekszik mas szemuvegen nezni es akkor konnyebbb. Mindenesetre nagyon sajnalom ot, mert azt mondta, egy kicsit szegyenkezve, hogy o azert jott el a Caminora, mert itt az idegen emberektol tobb torodest es mosolyt kap mint otthon.
A masik, ami folgalkoztatott ma, hogy miert nem jo az, ha valaki barati tarsasaggal, vagy parban jon. Lattam, a nok megerkezes utan mosnak, kajat keszitenek, a pasasok elmennek bevasarolni (holott a no is szivesen menne), setalni, aztan meg pihen. Nagyon belterjes a dolog. A barati tarsasagok megvannak magukban, legfeljebb atkoccintanak a masik asztalhoz, de semmi melyebb dolog nem alakul ki, meg egy jo beszelgetes sem azon kivul, hogy honnan jossz es hova mesz. Nem akarnak befogadni es ok sem akarnak mashova tartozni. Ha viszont egyedul mesz, minden napra kapsz "hazi feladatot" a masiktol. Es te is rengeteget adhatsz. Ma reggel Burgosan a konyhaban magyar szot halottam, nagyon megorultem, egy magyar hazaspar volt. Odamentem, mondtam, hogy orulok, hogy talalkoztunk. Mosolytalan elfasult arccal kesziti a no a reggelit es mondja hogy o is orul. Na gondoltam, susd meg, maradj magadnak. Aztan megfigyeltem, mert egy darabig elottem mentek, hogy amikor valaki koszont nekik a caminos koszontessel, hogy "Hola", akkor kategorikusan ugy koszontek vissza, hogy "Buon camino", tehat semmi baratkozas, semmi tegezes. Na azert ez nem altalanos, vannak nagyon kedves parok is, de azert ok akkor is kulon vannak egy ido utan.
Ma reggel kozos desayuno, aztan irany a meseta. Gyilkos meseta. Ma 3O km-t jottem, a labamon a bor rongyokban. Itt hutom a hus kovon a barban. Tuzo nap, metszo szel, es felmasztam az osi mesetara, ami a legmagasabb pontja felf0ldnek, 2oo m-t kellett felfele maszni igen rovid tavon. Forras sehol, arnyek sehol. De megerkeztem, itt vagyok Itero de la Vega-ban. Ma egesz nap Brigiert imadkoztam - mar amikor imadkoztam - azert, hogy vegre gyogyitsak mar meg az orvosok (de elsosorban a jo Isten), legyen vegre boldog elete, talalja meg a parjat, legyenek gyerekei es szereto baratok vegyek korul. Ma eleg sokatat szenvedtem, ezt mind-mind erte ajanlom fel.
Sajnos ugy nez ki, hogy lacitol es Monikatol vegleg eltavolodok es nem gondoltam ra, hogy elkoszonjek toluk. Ezt most sms-ben tettem meg, rogton vissza is irtak. Jo volt veluk menni. De majd jonnek masok, - remelem. Kicsi Boro nagyon hianyzik, foleg, hogy ma talalkoztam egy amerikai parral, akik babakocsival huztak, vontak a Borokanal alig valamivel nagyobb babajukat. Amerikabol jottek es vegigmennek a Caminon.Ke nem am ilyen ciganyforma emberek, hanem okos, intelligens, jol szervezett, vidam emberkek voltak. A kicsi ult a babakocsiban es hakuraszta a viragokat az ut szelen. Kb. 1O percet jottunk egyutt, meseltek, hogy voltak Budapesten, meg Brassoban es hogy ok hogy elnek. Na ezt nem azert irom, hogy Boroka is ide jojjon a Caminora !!!!!! A labam nagyon faj, elo hus a talpam, feltorte a betet . Nem a betettel van a baj, hanem, hogy nem fer jol be a cipombe es ha meleg van, megdagad az ember laba. De szerencsere jol turom a fajdalmat es elottem az egesz ejszaka, akkor gyogyulhat. Este van. esofelhok gyulekeznek, de azt mondja a helyi bacsika, hogy ez nem komoly.Kar. Esoben sokkal jobb menni.
See you tomorrow.
Egy par pohar borral leoblitettuk, es kozben beszelgettunk. Judittol sokat tanultam ez alatt a rovid ido alatt. Foleg azt, hogy a "Carpe diem" nem rossz dolog, a manak elni nem a tucsok es a hangya esetet jelenti, hanem azt, hogy merjel ugy elni, ahogy szeretnel, a lehetosegeid hatarain belul, es mindezt ugy, hogy ezzel ne akadalyozz, vagy ne bantsal meg masokat.Este sotetedeskor meg szolgalt nekunk egy meglepetessel. Nincs villany a hazban, csak gyetya. Behivott minket, sotet volt, leultunk a kerek asztal kore es behozott egy nagy talat, benne alkohol (azt hiszem valami jofajta palinka, kavebab, egetett cukor es egetett banan.) Ez egy galiciai specialitas. Ezt meggyujtotta a sotetben, sokaig es hatalmas langokkal egett. Elenekeltuk a "Szallj, szalj, solyomszarnyon harom hegyen tul", ami nyugodtan beillik zarandok, vagy vandor eneknek is. Gyonyoru volt. Magyar tobbseg van, mert itt van a ket magyar fiu is, David es Alexander Veszprembol, veluk mar masokor is talalkoztam. Azutan megittuk a finom italt es tovabb enekeltunk a sotetben, mindenki a sajat nepe dalait. En meg elenekeltem a finn pasasnak egy finn nepdalt, aminek nagyon megorult. Utoljara az "adjon Isten jo ejszakat", enekeltuk el, aminek szinten nagyon nagy sikere volt.
A meseta egy olyan hely, ahol minden elojon az emberbol, aminek elo kell jonnie. Talalkoztam reggel egy emberrel, aki sirt. Akkor csak elmentem mellette, es egy kicsit megsimitottam a karjat. De kesobb megint talalkoztunk, es akkor mar o akart beszelgetni. Marvin coloradoi, a 6O-as evei elejen jar. elmondta, hogy 2 eve meghalt a felesege, igaz, se vele se nelkule viszonyban voltak, de megis csak tartozott valahova. Van ket felnott gyereke, fiu, lany, kulon laknak, , van csaladjuk, de o valahogz nem fer bele egyikuk eletebe sem. A maguk modjan szeretik ot, de nem ernek ra, hogy kozejuk tartozzon. Az embernedk szuksege van arra, hogz valahova tenyleg tartozzon, ne csak papirforma szerint.MIndenki fut, siet, a fiatalok kicsit onzo modon delik a maguk sajat eletet, ebbe mar nem fer bele egy oregedo, esetleg problemasabb ember, hiaba nevelte fel annyi szeretettel es onfelaldozassal oket. Hiaba akarsz te valahova tartozni, de ha teged ott nem fogadnak, akkor egyedul maradsz a vilagban, elveszited a kedvedet, megbetegszel es hamarabb halsz meg, ha nem vesz korul szeretet. Azt olvastam valahol, hogy az embernek naponta 17 erintesre van szuksege a masiktol (ez lehet akar egy mosoly, vagy egy jo szo is)Lehet, hogy ez nem jon ossze minden nap, de ha folyamatosan nem jon ossze, akkor nagyon nagy baj van. Hazamegy, lezeng a lakasban, bekapcsolja a TV-t, olvas, vannak baratai, munkatarsai, de azok is elik a maguk eletet o meg sehova nem fer be. Szerintem o is nagyon oka ennek, meg is mondtam neki es megigerte, hogy fog ezen gondolkodni az uton, hogy miben kell neki valtoznia. Eloszor azt mondta, hogy nala minden OK, oneki nem kell valtozni, de aztan talan elgondolkodott.
Hat igen, ez nagy problema, ez akar masnak is lehetne a problemaja, aki hasonlo helyzetben van, de egy egeszseges ember, ezt igyekszik mas szemuvegen nezni es akkor konnyebbb. Mindenesetre nagyon sajnalom ot, mert azt mondta, egy kicsit szegyenkezve, hogy o azert jott el a Caminora, mert itt az idegen emberektol tobb torodest es mosolyt kap mint otthon.
A masik, ami folgalkoztatott ma, hogy miert nem jo az, ha valaki barati tarsasaggal, vagy parban jon. Lattam, a nok megerkezes utan mosnak, kajat keszitenek, a pasasok elmennek bevasarolni (holott a no is szivesen menne), setalni, aztan meg pihen. Nagyon belterjes a dolog. A barati tarsasagok megvannak magukban, legfeljebb atkoccintanak a masik asztalhoz, de semmi melyebb dolog nem alakul ki, meg egy jo beszelgetes sem azon kivul, hogy honnan jossz es hova mesz. Nem akarnak befogadni es ok sem akarnak mashova tartozni. Ha viszont egyedul mesz, minden napra kapsz "hazi feladatot" a masiktol. Es te is rengeteget adhatsz. Ma reggel Burgosan a konyhaban magyar szot halottam, nagyon megorultem, egy magyar hazaspar volt. Odamentem, mondtam, hogy orulok, hogy talalkoztunk. Mosolytalan elfasult arccal kesziti a no a reggelit es mondja hogy o is orul. Na gondoltam, susd meg, maradj magadnak. Aztan megfigyeltem, mert egy darabig elottem mentek, hogy amikor valaki koszont nekik a caminos koszontessel, hogy "Hola", akkor kategorikusan ugy koszontek vissza, hogy "Buon camino", tehat semmi baratkozas, semmi tegezes. Na azert ez nem altalanos, vannak nagyon kedves parok is, de azert ok akkor is kulon vannak egy ido utan.
Ma reggel kozos desayuno, aztan irany a meseta. Gyilkos meseta. Ma 3O km-t jottem, a labamon a bor rongyokban. Itt hutom a hus kovon a barban. Tuzo nap, metszo szel, es felmasztam az osi mesetara, ami a legmagasabb pontja felf0ldnek, 2oo m-t kellett felfele maszni igen rovid tavon. Forras sehol, arnyek sehol. De megerkeztem, itt vagyok Itero de la Vega-ban. Ma egesz nap Brigiert imadkoztam - mar amikor imadkoztam - azert, hogy vegre gyogyitsak mar meg az orvosok (de elsosorban a jo Isten), legyen vegre boldog elete, talalja meg a parjat, legyenek gyerekei es szereto baratok vegyek korul. Ma eleg sokatat szenvedtem, ezt mind-mind erte ajanlom fel.
Sajnos ugy nez ki, hogy lacitol es Monikatol vegleg eltavolodok es nem gondoltam ra, hogy elkoszonjek toluk. Ezt most sms-ben tettem meg, rogton vissza is irtak. Jo volt veluk menni. De majd jonnek masok, - remelem. Kicsi Boro nagyon hianyzik, foleg, hogy ma talalkoztam egy amerikai parral, akik babakocsival huztak, vontak a Borokanal alig valamivel nagyobb babajukat. Amerikabol jottek es vegigmennek a Caminon.Ke nem am ilyen ciganyforma emberek, hanem okos, intelligens, jol szervezett, vidam emberkek voltak. A kicsi ult a babakocsiban es hakuraszta a viragokat az ut szelen. Kb. 1O percet jottunk egyutt, meseltek, hogy voltak Budapesten, meg Brassoban es hogy ok hogy elnek. Na ezt nem azert irom, hogy Boroka is ide jojjon a Caminora !!!!!! A labam nagyon faj, elo hus a talpam, feltorte a betet . Nem a betettel van a baj, hanem, hogy nem fer jol be a cipombe es ha meleg van, megdagad az ember laba. De szerencsere jol turom a fajdalmat es elottem az egesz ejszaka, akkor gyogyulhat. Este van. esofelhok gyulekeznek, de azt mondja a helyi bacsika, hogy ez nem komoly.Kar. Esoben sokkal jobb menni.
See you tomorrow.
2010. május 22.
Burgos
Agesben volt azt hiszem a betegsegem csucspontja, ma mar egy kicsit jobbna vagyok, de meg nem az igazi. Egy orult pasas feloltotta a villanyt fel 6-kor, pedig ma rhosszabb ideig szerettunk volna pihenni. Na nem baj, hajnalban jobb menni. Az elso faluban reggeliztunk Atapuercoban - jol hangzik a neve - ott van egy archeologiai park, allitolag itt talaltak meg Europaban az elso osember maradvanyokat. Nagyon szep kis falu, mar bantuk, hogy nem itt szalltunk meg, mert a tobbi barataink itt aludtak es csak dicsertek. Egy negyedors hegymaszas utan felertunk az Alto Cruceiro hegyere, ami kb 12oo m-en egy hatalmas fakereszt. Az ut olyan koves, hogy szinte nincs is ut fel. Azutan mar csak lefele mentunk, a tavolban feltuntek Buros hazai, de ez igen csaloka volt, mert meg 2O km volt hatra. A perugiai szent emberek azt mondtak, hogy a varosban lehet egy kicsit csalni, az nem szamit bele a zarandoklatba, mert az aszfalton valo 1O km gyaloglas csak elveszi a kedvet meg a figyelmet. Na jo, akkor Burgos hataraban felszalltunk a varosi buszra es csodak csodajara, ott volt az egesz csapat. Ma delelott Pepe-vel a madridival jottunk, nagyon helyes, jo lelku, nagyot beszelgettunk. Kepzeljetek, meg lelkiztunk is. Persze o csak egy kicsit jobban beszel angolul mint en, igy konnyu volt. Meghivott egy morcere-re, amit nem ertettem, hogy mi, barkobaztma, de nem mondta meg, csak azt, hogy ez egy burgosi specialitas. Kerdeztem, hogy noveny, allati eredetu, zoldseg, gyumolcs, sajt keszitmeny, vagy mi, de mindenre csak nevetett es azt mondta, hogy nem. A vegen kiderult, hogy veres hurka volt malacfulbol es verbol. De nagyon finom volt. A perugiaiak is a buszon voltak, a padreval az elen. Amikor megerkeztunk Burgosba, meleg pacsikkal es olelesekkel elbucsuztunk egymastol, mivel Pepe hazamegy Mardidba, mert hazaszolitotta a munkaja - de 2 het mulva folytatja - es Oiver es a padre, meg a masik ket olasz egy parokiara megy aludni, ki tudja, talalkozunk-e meg. Mindannyian nagyon sajnaltuk, mert jo csapat voltunk. Majd meglatjuk. e-mail cimeket valtottunk. MI bejottunk a ketedralis mellett levo albergue municipalban (onkormanyzati szallo, vadonat uj, nagyon szep, kis 2 szemelyes boxok vannak. En Monikaval alszom. kesobb befutott (besantikalt) Laci is. Hat azt nem gondoltam, hogy Burgos ilyen gyonyoru, jo-jo van neki egy vilagorokseg reszet kepezo fantasztikus katedralisa, de ezen kivul is nagyon szep es hangulatos, hatalmas, jo hangulatu varos. Peregrinos menu 8.5o volt, finom borocskaval, amit meg sem birtunk inni, annyi volt. Az ut soran sokszor megalltam, mert lemaradt Monika es bevartam. De nem voltam turelmetlen, mivel mindig megeri hatranezni. Ezentul akkor is megteszem, ha nem varok be eppen senkit. Nem is gondolna az ember, hogy mi minden latnivalo van a ha ta mogott. Burgost is egyedul fedeztem fel, csak a katedralisba mentunk kozosen. A peregrineknek felaron van. Itt van eltemetve El Cid - tudjatok, akirol Rastignac irt egy hoskoltemenyt, a spanyolok hos lovagja, es a felesege. A katedralis elkepesztoen gazdag, gotikus remekmuvekkel, kerengo, tornyok, stb. Az utcacskakon csupa boltiv, keskeny hazak, es mindenki az utcan.A folyo parjan gyonyoru gondozott setany a varos egesz hosszaban, nagyon fura alkaura nyirott platanokkal. Mit amilyen Lourdesben is van. Minden ko vakit a fehersegtol, mar megfajdult a szemem. Olyan boldog vagyok, hogy lathatom ezt a csodat. Ma este unnepi szentmise volt a katedralisban Punkosd tiszteletere. Bermalkozas is volt, itt volt Burgos puspoke es egy csomo fopap. Amilyen gyonyoru a katedralis, olyan fegyelmezetlenek a spanyolok.Mint a csurhe, ugy vonultak a szentseg ele, beszelgettek, ragoztak. Elkepzeltem, ha ez a - vilag egyik legszebb temploma - nalunk lenne otthon, es Imre atya lenne a gazdaja, akkor mindenki csodajara jarna, nemcsak a templomnak, hanem a benne zajlo szertartasnak is. Viszont volt benne nagyon szep is es kedves is, mivel egy kicsi fiukbol allo korus enekelt, 8-12 evesek voltak es nagyon helyesek. Az Ave Mariat es a Panis Angelicust is enekeltek, ill. enekelte egy nagy fekete szemu, hatalmas szempillaju kisfiu, nagy fulei voltak, es olyaan odaadassal tatogott, meg hajlongott, mintha fujta volna a szel. Nagyon aranyos volt. A Mari Kristofjara emlekeztetett egy kicsit, csak kisebb volt.A szertartas este fel nyolckor kezdodott, de teljes erobol besutott az uvegablakokon a nap, ugy erezted, hogy tenyleg eljott a Szentlelek, itt van kozottunk, a nagyszaju, de mosolygos, es szeretni valo jo akaratu emberek kozott. Nekem sokat jelentett ez az unnep ugy osszessegeben, meg soha nem eltem ezt meg igy.
A nok hihetetlen ruhakban pompaznak ilyenkor, mindent magukra vehetnek, jol all nekik, mert igazi nok. Meg a 8O eves, a kover, a hordo alaku, a sonka alaku is jol mutat, mert tudja viselni azokat a ruhakat, amiket mi egyebkent soha fel nem vennenk. Rikito szinek, fodrosak, masnisak, stb.A hajuk kibontva, benne virag es nevetnek, nevetnek meg porog a nyelvuk. De ugyanakkor vannak igazan nagyon elegans ruhak is, nyugodtan elmehetne a Rochild szalonba is. Szentmise utan ultem a lepcson es elveztem a nyuzsgest, figyeltem az embereket. Nagyon jol szorakoztam, mikozben eloszopogattam egy citromos sort.
Holnap nagyon nehez nap var rank, belepunk a mezetaba, ami a spanyol felfold, de nem kifejezetten alfold jellegu, mert nagyon magasan van, azt jelenti, hogy a magassaga 1ooo es 3ooo m kozott van, es forrosagot igernek, fa pedig kb 15-2o km-en keresztul nincs, Es kozben is csak ket kicsi falu. Azert tegnap este sokat gondoltam haza, hianyoztok. Holnap vasarnap, semmi sincs nyitva, csak barokban lehetne kajalni, ha egyaltalan lesznek barok valamelyik kicsi faluban. De ebbol egyenlore elegem van, mert nagyon dragan merik a portekajukat. Vettem bagettet, meg finom sonkat, paprikat,almat,narancsot, feltoltottem az uvegemet forrasvizzel, elbucsuztam mindenkitol, holnap uj emberek es uj kalandok varnak ram.
A nok hihetetlen ruhakban pompaznak ilyenkor, mindent magukra vehetnek, jol all nekik, mert igazi nok. Meg a 8O eves, a kover, a hordo alaku, a sonka alaku is jol mutat, mert tudja viselni azokat a ruhakat, amiket mi egyebkent soha fel nem vennenk. Rikito szinek, fodrosak, masnisak, stb.A hajuk kibontva, benne virag es nevetnek, nevetnek meg porog a nyelvuk. De ugyanakkor vannak igazan nagyon elegans ruhak is, nyugodtan elmehetne a Rochild szalonba is. Szentmise utan ultem a lepcson es elveztem a nyuzsgest, figyeltem az embereket. Nagyon jol szorakoztam, mikozben eloszopogattam egy citromos sort.
Holnap nagyon nehez nap var rank, belepunk a mezetaba, ami a spanyol felfold, de nem kifejezetten alfold jellegu, mert nagyon magasan van, azt jelenti, hogy a magassaga 1ooo es 3ooo m kozott van, es forrosagot igernek, fa pedig kb 15-2o km-en keresztul nincs, Es kozben is csak ket kicsi falu. Azert tegnap este sokat gondoltam haza, hianyoztok. Holnap vasarnap, semmi sincs nyitva, csak barokban lehetne kajalni, ha egyaltalan lesznek barok valamelyik kicsi faluban. De ebbol egyenlore elegem van, mert nagyon dragan merik a portekajukat. Vettem bagettet, meg finom sonkat, paprikat,almat,narancsot, feltoltottem az uvegemet forrasvizzel, elbucsuztam mindenkitol, holnap uj emberek es uj kalandok varnak ram.
2010. május 21.
Jaj, kutyaul erzem magam
Tegnap nagyon szep estenk volt. Santi a hospitaliero (a neve azt jelenti, ahogy o elmondta, hogy picike kis szent jakab) es egy masik nagyon helyes srac fozott nekunk kozos vacsorat, milanoi makaronit es hozza jo sok es nagyon olajos salata. Vacsora utan a kicsi haziko emeleten levo kapolnaba (olyan kicsi foldon ulo kapolna) volt egy kozos ima. A haziko nagyon erdekes, valyog, es a gerendak mindenhol kilatsszanak, kivul, es belul is. Az egesz olyan rozoga, hogy felsz, hogy szetesik alattad, ha felmesz a lepcson. A tarsasag nagyon jo, van itt Perugiabol ket idosebb pap - becsulatukre legyen mondva, legalabbis az egyik mar kozel van a 8O-hoz, de minden nap kemenyen viszi a zsakjat. Van veluk ket kisero, az egyiket nagyon megszerettem, Oliver, olyan, mint egy kis mosolygos, keskeny arcu mano, mindig jokedvu, nagyon jo humora van, o volt a lelke tegnap este az egesz csapatnak. Vannak meg franciak, es spanyolok, azok kozul is Pepe - egy madridi cegvezeto - , akivel sokat beszelgettem. Meg egy nagyon helyes spanyol lany, aki leforditja nekunk a spanyolt angolra, ha valamit nagyon nem ertunk. Ja meg Monika es en.
Este nagyon hideg volt, legalabb 2 fok, az osszes ruhankat magunkra vettuk. Nem volt agy, csak egy vekony matrac es olyan ablakok, ahol resnyire befuj a szel. Kibirtuk.
Sot Monika azt mondta, hogy o nem is fazott, (persze maga ala tett 2 pokrocot.) Reggel reggelivel vartak. Meleg tej, kave, kakao, lekvaros, vajas pampuskak. Aztan elindultunk, 8 orakor, egy kicsit mar keson, foleg, hogy olyan uton mentunk egesz nap, ahol egy szem arnyek nem volt. De nagyon erdekes volt. Eloszor felkapaszkodtunk Villafranca Montes de Oca-nal egy magas hegyre 12oo m, ahonnan szinte egymagassagban ereztuk magunkat a tolunk balra levo havas hegycsucsokkal. Pedig azok 2.5OO m magasan vannak. A reggel mindig nagyon gyonyoru, a szinek, a fenyek, a nyugalom es meg mindenki friss es vidam. Sokan vagyunk az uton (de azert elferunk. )
Vissza-vissza ternek a regi ismerosok, es mindig nagyon orulunk egymasnak. Monikatol elbucsuztam a mai napra, mert en gyorsabban megyek es kell egy kis egyedullet is. A kony szerint az ut masodik felen szep arnyas erdok kozott megyunk. Hat az ugy nezett ki, hogy tenyleg fenn a hegyen tolunk jobbra-balra ott voltak az erdok, de a szeles uton vegig tuzott a nap, kozben meg neha majd megfagytal ugy fujt a szel. Hogy erot meritsek a nagy meredekek megmaszasanal, hoztam magammal egy-ket kedves enekemet a kismagnomot es hallgattam az uton,. Ettol uj erore kaptam, sot olyan energiat adott, hogy egy sik teruleten korulneztem, nincs-e ott senki, es amikor lattam, hogy egyedul vagyok elkezdtem tancolni. Ez arra volt jo, hogy megmozgassa az eppen nem hasznalt izmaimat. Korbeugraltam a botomat, amikor egyszer csak nagy tapsolas hallatszott ki az erdobol es lattam, hogy ott vannak a perugiaiak es nevetnek rajtam. Azt mondtak ram, hogy "dizzy Lizzy" de ezt szeretettel mondtak, es meg kulon bocsanatot is kertek, hogy ugye nem haragszom, hogy igy elneveztek. Aztan vege volt a vidamsagnak. Sok mindenen gondolkodtam, olyan ez, mint egy zuhanas, amikor minden nagyon gyorsan vegigporog az ember agyan az eletebol. Most en igy voltam. Ugy latszik, hogy a szenvedes es a faradsag ezt hozza ki az emberbol. Az ut mellett lattam egy halott erdot, nem hajtottak ki a levelei, valami penesz megette, nagyon csunya latvany volt, es ott fekudt kozte egy halott madarka is. Nagyon szomoru lettem, es arra agondoltam, hogy az elet nem mindig happy, meg akkor sem, ha itt nincs semmire gondod.De olyan ez a camino mint az elet. Egyszer csunya, egyszer nehez, szomoru, kemeny, de kozben nagyon-nagyon szep.Es mindig uj nap virrad, es soha nem tudod, mi var rad, de mindig nyitott szivvel kell fogadni a veled torteno dolgokat.
Nem vagyok jol. Lazas vagyok, nagyon megfaztam, es nem tudom mivel kuralni magam, mert nagyon eros a szel, es az mindent felulir a "gyogykezelesemben". Ma tultejesitettuk 5 km-rel a kituzott celt, St. Juan de Ortega (nagyon bekes kis zarandokfalu, semmi sincs ott, csak 2 haz meg a csodalatos templom) helyett tovabb mentem a kovetkezo faluba, mert meg egy orat kellett volna varni, hogy kinyisson az albergue. De itt meg nincs bolt, semmi kajam, hanyingerem van, de muszaj valamit ennem, de sajnos csak ugy jutok hozza kajahoz, ha bejeletnkezem a fonoknel zarandok menure. Meg egy teat sem nagyon akart kulon adani. Konyha meg nincs, csak vendeglo. Hat ilyen is van, itt mar kozel Burgoshoz, a nagyvarosi uzleti szemlelet betette a labat ide is. Laci nagyon lassan jon, talalkoztam vele St.Juan de Ortegaban, ott ult a szallasra varva, es nagyon ossze volt torve. Van ott egy templom, amelyben erdekes feny jelenseg van evente egyszer, amikor a Szuz Maraiara ugy esik a feny, hogy nagyon gyonyoru. A templom maga is csodas, egymagaban all, a semmi kozepen.
Remelem egyszer eljuttok ide, annyi szepseg van itt, pedig azt hittem, hogy minden falu egyforma. Es a madrak !!!! Ma lattam, hogy a fecske mama hogy tanitja a kicsinyet repulni. Mert leultem, es volt ra idom. Kozben megtortent a vacsora is, sajtos makaroni, parolt husi rizzsel, sok bor es fagyi. Ket francia az uj ismerosom, Danielle meg Luen. Meg egy lengyel ferfival is megismerkedtem ñs jot beszelgettunk.
Este nagyon hideg volt, legalabb 2 fok, az osszes ruhankat magunkra vettuk. Nem volt agy, csak egy vekony matrac es olyan ablakok, ahol resnyire befuj a szel. Kibirtuk.
Sot Monika azt mondta, hogy o nem is fazott, (persze maga ala tett 2 pokrocot.) Reggel reggelivel vartak. Meleg tej, kave, kakao, lekvaros, vajas pampuskak. Aztan elindultunk, 8 orakor, egy kicsit mar keson, foleg, hogy olyan uton mentunk egesz nap, ahol egy szem arnyek nem volt. De nagyon erdekes volt. Eloszor felkapaszkodtunk Villafranca Montes de Oca-nal egy magas hegyre 12oo m, ahonnan szinte egymagassagban ereztuk magunkat a tolunk balra levo havas hegycsucsokkal. Pedig azok 2.5OO m magasan vannak. A reggel mindig nagyon gyonyoru, a szinek, a fenyek, a nyugalom es meg mindenki friss es vidam. Sokan vagyunk az uton (de azert elferunk. )
Vissza-vissza ternek a regi ismerosok, es mindig nagyon orulunk egymasnak. Monikatol elbucsuztam a mai napra, mert en gyorsabban megyek es kell egy kis egyedullet is. A kony szerint az ut masodik felen szep arnyas erdok kozott megyunk. Hat az ugy nezett ki, hogy tenyleg fenn a hegyen tolunk jobbra-balra ott voltak az erdok, de a szeles uton vegig tuzott a nap, kozben meg neha majd megfagytal ugy fujt a szel. Hogy erot meritsek a nagy meredekek megmaszasanal, hoztam magammal egy-ket kedves enekemet a kismagnomot es hallgattam az uton,. Ettol uj erore kaptam, sot olyan energiat adott, hogy egy sik teruleten korulneztem, nincs-e ott senki, es amikor lattam, hogy egyedul vagyok elkezdtem tancolni. Ez arra volt jo, hogy megmozgassa az eppen nem hasznalt izmaimat. Korbeugraltam a botomat, amikor egyszer csak nagy tapsolas hallatszott ki az erdobol es lattam, hogy ott vannak a perugiaiak es nevetnek rajtam. Azt mondtak ram, hogy "dizzy Lizzy" de ezt szeretettel mondtak, es meg kulon bocsanatot is kertek, hogy ugye nem haragszom, hogy igy elneveztek. Aztan vege volt a vidamsagnak. Sok mindenen gondolkodtam, olyan ez, mint egy zuhanas, amikor minden nagyon gyorsan vegigporog az ember agyan az eletebol. Most en igy voltam. Ugy latszik, hogy a szenvedes es a faradsag ezt hozza ki az emberbol. Az ut mellett lattam egy halott erdot, nem hajtottak ki a levelei, valami penesz megette, nagyon csunya latvany volt, es ott fekudt kozte egy halott madarka is. Nagyon szomoru lettem, es arra agondoltam, hogy az elet nem mindig happy, meg akkor sem, ha itt nincs semmire gondod.De olyan ez a camino mint az elet. Egyszer csunya, egyszer nehez, szomoru, kemeny, de kozben nagyon-nagyon szep.Es mindig uj nap virrad, es soha nem tudod, mi var rad, de mindig nyitott szivvel kell fogadni a veled torteno dolgokat.
Nem vagyok jol. Lazas vagyok, nagyon megfaztam, es nem tudom mivel kuralni magam, mert nagyon eros a szel, es az mindent felulir a "gyogykezelesemben". Ma tultejesitettuk 5 km-rel a kituzott celt, St. Juan de Ortega (nagyon bekes kis zarandokfalu, semmi sincs ott, csak 2 haz meg a csodalatos templom) helyett tovabb mentem a kovetkezo faluba, mert meg egy orat kellett volna varni, hogy kinyisson az albergue. De itt meg nincs bolt, semmi kajam, hanyingerem van, de muszaj valamit ennem, de sajnos csak ugy jutok hozza kajahoz, ha bejeletnkezem a fonoknel zarandok menure. Meg egy teat sem nagyon akart kulon adani. Konyha meg nincs, csak vendeglo. Hat ilyen is van, itt mar kozel Burgoshoz, a nagyvarosi uzleti szemlelet betette a labat ide is. Laci nagyon lassan jon, talalkoztam vele St.Juan de Ortegaban, ott ult a szallasra varva, es nagyon ossze volt torve. Van ott egy templom, amelyben erdekes feny jelenseg van evente egyszer, amikor a Szuz Maraiara ugy esik a feny, hogy nagyon gyonyoru. A templom maga is csodas, egymagaban all, a semmi kozepen.
Remelem egyszer eljuttok ide, annyi szepseg van itt, pedig azt hittem, hogy minden falu egyforma. Es a madrak !!!! Ma lattam, hogy a fecske mama hogy tanitja a kicsinyet repulni. Mert leultem, es volt ra idom. Kozben megtortent a vacsora is, sajtos makaroni, parolt husi rizzsel, sok bor es fagyi. Ket francia az uj ismerosom, Danielle meg Luen. Meg egy lengyel ferfival is megismerkedtem ñs jot beszelgettunk.
2010. május 20.
Santo Domingo - Tosantos 3o km
Meg egy par szot a tegnap esterol. Hatalmas lakomat csaptunk, Maria volt a foszakacs, paprikas csirke, tesztaval, desszert, sajtok, borok . 8-an voltunk, mindenki adott bele valamit es nagyon jo volt a hangulat. Franciak, kanadaiak, magyarok.(Jean Clude es a felesege, akinek soha nem tudom a nevet, Mari, Maria, Laci, Patric es Michel es en. Nagyar szit gakkittan a tarsalgoba, es megismerkedtem Monikaval, aki nagyon helyes 47 eves vidam no. Na meg talalkoztam Annamarie-val, akivel Pamplonabanaludtam egy boxban. Meg csak most ert ide. Vacsi utan elmentunk kozosen szentmisere a foteren levo kicsi kapolnaba. Utana en meg egyet koboroltam a varoskaban Santo Domingo de Calzadaba, ahol, mint minden spanyol varosban, este kezdokik az elet. A boltok 9-kor meg nyitva vannak. De faradt voltam, es mar 1O-kor lefekudtem. Reggel 6.1o-kor indultam meg hajnali fenyek kozott, amit nagyon szeretek,ha csak tehetem, akkor megyek, akkor a legszebb a taj. A tavolban a Sierra de la Demanda ñs a Cordillera Cabntabrica havas csucsai kisertek utunkon. Anapfelkelte gyonyoru, kar, hogy nem elottunk van, hanem a hatunk mogott, ezert mindig meg kell allni es hatrafordulni, ami a hatizsakkal nem egyszeru feladat. Ma sokat mentunk, vegig olyan teruleten, ahol egy fa sem volt. Nagyon megsutott a nap, meg is vagyok rendesen fazva, meg ettem egy kis doglott kolbaszt is, ugy hogy most egeszen pocsekul vagyok, szerintem lazam is van. Ma mar sutott a nap egesz ido alatt, de erosen fujt a szel, ugy hogy nem erzed a meleget, de ugyanakkor megperzsel.Reggel egyedul indultma, de hamar utolertem Lacit es az uj ismerosomeg Monikat, akik egyutt mentek. De aztan Laci elveszett valahol, ketten mentunk tovabb, es nagyot beszelgettunk. Belorado volt kituzve celul, de tovabb mentunk, mert nem tetszett a szallashely, meg koran is volt meg. A + 5 km viszont mar sok volt, nagyon elfaradtunk. Egy parokian lakunk egy kicsi faluban Tosantosban, fagerendas, valyog haziko, nagyon romatikus, de nagyon hideg. Matracokon alszunk a foldon, de a mosdo tiszta. Szep kertje van es kaptunk egy nagy ajandekot, mert van velunk a szallason ket idos olasz pap, a kedvukert kinyitottak a falu folott levo pala sziklakba vagott ermitat, es ott a pap bacsi bemutatott egy szep miset . Itt alakult a Domonkos rend, Santo Domingo alapitotta. Rendkivul erddekes, a sziklafalban csak a bejarat meg a homlokzat latszik, a tobb bevajva a hegysegbe. Ezt a turistak nem lathatjak, csak kullonleges alkalmakkor nyitjak ki, Keszitenek nekunk vacsorat meg reggelit is, nagyon kedvesek. Csak kevesen vagyunk, kb. 2º-an. Felek az ejszakatol, mert nagyon hideg a haz, magamra kell vennem a zsakombna levo osszes cuccomat. Sajnos Maria ma Santo Domingoba felul egy buszra, mar nem sikerult elbucsuznom tole, haza utazik Madridon keresztul. Az egyik kedves barat elmegy, de rogton jon helyette egy masik. Jo ez igy.
Feluton van egy hatalmas jelzotabla, hogy veget er La rioja tartomany es kezdodik Kasztilia-Leno tartomany. Ez Sp. orszag legnagyobb tartomanya, sok kiralyt adott. Nem akarok most tortenelmi reszletekbe bonyolodni, de ma volt egy spanyol-angol idegenvezetonk, es szinte mindent megertettem, amit mondott. Csk azt nem ertem, hogy ez hogyan lehetseges ? Jaj Istenem, csak ne legyek beteg. Olyan kutyaul erzem magam, hogy nincs kedvem irni sem, ezert bocsassatok meg. Majd holnap.
Feluton van egy hatalmas jelzotabla, hogy veget er La rioja tartomany es kezdodik Kasztilia-Leno tartomany. Ez Sp. orszag legnagyobb tartomanya, sok kiralyt adott. Nem akarok most tortenelmi reszletekbe bonyolodni, de ma volt egy spanyol-angol idegenvezetonk, es szinte mindent megertettem, amit mondott. Csk azt nem ertem, hogy ez hogyan lehetseges ? Jaj Istenem, csak ne legyek beteg. Olyan kutyaul erzem magam, hogy nincs kedvem irni sem, ezert bocsassatok meg. Majd holnap.
2010. május 19.
Ma egy kicsit leeresztettem
Meg elmeselem a tegnap esti vacsorat. Nem akartunk etterembe menni, mert az draga, azert ugy dontottunk, hogy kozosen fogunk fozocskezni, Lacival es Maria-val. Elmentem a boltba bevasarolni, es isteni finom vacsit rittyentettunk. Vettem csirke mellett meg valami kulonleges hal filet es vegyes salatat csinaltunk hozza, salata, olajbogyo, kapia paprika, hagyma, fokhagyma, kemenytojas, sonka, sajt. Na? Es a husokat kisutottuk egy keves fuszeres olajban, hozza riojai voros bor, meg meleg bagett.Es utana puding. A vegen Maria megsem evett velunk, mert meghivta a francia no Marie es nem akarta visszautasitani. Fajt is a szive erte, legszivesebben visszacsinalta volna a makaroni ebedet. De megkaptak a salata maradekot. Ez igy nem volt nagyon draga, de voltak rendkivuli kiadasaim, jol leegtem (mar mint az arcom, meg a karom), (pedig nem is sutott igazan a nap) ezert a gyogyszertarban gyogykrem, ami nem egy olcso mulatsag. Este meg setalgattam a nagyon kedves es hangulatos Najeraban, amelyet ketteszel egy nagyon gyors folyasu nagy folyo, mindket oldalan gyonyoruen nyirott fuvel. Delutanra kisutott a nap es kitodult a varos apraja-nagyja. Itt keson sotetedik, ott ozonlott a nep az utcakon, kicsi gyerekekkel meg este 1o-kor is. Bameszkodtam, kirakatokat nezegettem, nagyon szep elegans ruhaik es cipojeik vannak, de az aruk sem kutya. Rengeteg gyermek gyogycipo bolt van, egy varosban legalabb 4. Ja es van meg igazi bekebeli rofos bolt is. Nagyon erdekes. Kezzel varrot keresztelo meg elsoaldozo ruhak pl. Az albergue zsufolt, legalabb 8O-an vagyunk egy hodalyban, de rend, csend es tisztasag van, 1O orakor mar egy pisszenes sem, es a telefonok kikapcsolva.A konyha mindennel felszerelve, (csak so nem volt az egesz kocerajban.) es mindehhez nagy tisztasag, a mosdokban is.
Egy ilyen helyen csak fuldugoval lehet aludni, amikor elbujsz a kis sajat barlangodba. De ez most nekem nem sikerult, mert a folottem levo ficko egesz ejjel nagyon kellemetlenul horkolt. Ugy, hogy mindig azt hittem, most mar nem lelegzik, talan mar meg is halt, aztan ujra. Nem viselkedtem igazan keresztenyi modra, mert ejszaka tobbszor belerugtam, de masra nem reagalt. Akkor kb.5 perc szunet. Ennek megfeleleoen alakult a mai napom is. Miutan nem tudtam aludni, mar fel 5-kor felkeltem es kivittem a cuccaimat az ebedlobe, hogy ne zavarjak senkit a pakolassal. Reggeli, kave es fel 6 elott mar el is indultam, egyedul. A varosban meg mutatta a sarga nyil az utat, de kiertem az erdo szelere es ott valaszut ele kerultem, ket osveny kozott, amelyiken nem volt jel. Kozben meg teljesen sotet. Elohalasztam Lackotol kapott kicsi lampamat a zsakom melyerol - eddig meg nem kellett hasznalnom - de hiaba, mert sehol semmi.
Ott alldogaltam, es vartam, hogy mikor er be valamelyik korai zarandok. Reggel tobben is keszulodtunk egyszerre. Vagy 1O percet alltam, de nem bantam, mert vegre felnezhettem az egre, ahol meglathattam az ezernyi csillagot, a hold gyenge fenyeben pedig a korulottem levo nagy hegyek sziluettjeit. Nem is ertem, hogy az emberek szinte soha sem neznek fel hosszan az egre. Csak kineznek otthon az ablakon, vagy kiallnak az erkelyre, de nem elvezik hosszan ezt a szepseget. Pedig a varosban is szep. Ahogy ott jottem-mentem fel-ala az osvenyen, egyszer csak valami megmozdult a bokrok kozott. Nem volt hangja, csak alakja. Hat mit ne mondjak, egy kicsit a torkomban dobogott a szivem, mert erdo, es sehol egy lelek. Akarmerre leptem, megmozdult. Hosszu masodperceknek kellett eltelnie, mig rajottem, hogy a hold is tud arnyekot csinalni. Igy ijedtem meg a sajat arnyekomtol. Nemsokara felbukkant a ket
vadkan pasas (en igy hivom oket, mert ugy fujtatnak, meg tornek elore, mint a vaddisznok - de nagyon kedvesek egyebkent). Most mar egyutt kerestuk az utat, de nem talaltuk. Ahogy ott alldogaltunk tanacstalanul, egyszer csak a gyenge hodsugar felerosodott es pont rasutott egy tavolabbi sziklara, tolunk vagy 1O m-re. Es megvilagitotta a jelet !!!!!
Eddig OK.. Vilagosig nagyon szep, csendes videki utakon mentem, szolok es szantofoldek kozott, a hatterben a havas hegycsucsok. Ma rovid tav van irva a konyvben, csak 22 km. Csodalkoztam is, hogy miert. De aztan megertettem. Gyilkos dolog volt legyalogolni azt a 22 km-t. A taj maga szep, ha raersz figyelni ra, de gorongyos agyag utakon kellett menni, ami kikeszitette teljesen a labamat, igy leginkabb nem felfele, hanem csak elore figyelhettem. Nem reg esett az eso, de mar megszaradt, es egy traktor hadsereg mehetett rajtuk keresztul. Ha nem neztel a labad ele, a hatizsakkal elesni nem eletbiztositas. Egyik nap majdnem megtortent velem, mert egy szakadekos helyen jottem, meg a Pireneusokban,mindig leszurtam kemenyen a botomat, ratamaszkodtam, es szinte huztam magamat vele, mert olyan volt az ut. Ahogy igy leszurtam a botomat a novenyek koze, nem lattam, hogy ott mar nincs fold, csak a szakadek. Megbillentem es csak 1-2 cm-en mulott, hogy nem gurultam le a szakadekba. Attol kezdve jobban vigyaztam.
Delelott 11 orara mar meg is erkeztem Santo Domingo De Calzada-ba. Nagyon szep neve van, egy egyszeru varoska, egy szep katedralissal. A szallas pedig egyszeruen elso osztalyu, legalabb 12O szemelyes, de 8 teremben elosztva, csillog, villog, mindennel felszerelve. Ahogy megerkeztem, rogton lerogytam, ill felrogytam az emeletes agy tetejere es elaludtam, de felebredtem arra, hogy minden porcikam faj. Akkor bevettem Mari csodapirulait (Arnika homeoterapias bogyok) es visszaaludtam. Mire felebredtem 2 ora mulva, minden rendben lett. Akkor kezdtem csak korulnezegetni. A katedralisban van egy elo kakas uveglap mogott, meg egy tyuk. Az alberge udvaran ketrecben vannak az utanpotlasok. Ez a camino legenda fenntartasara szolgal, miszerint a kozepkorban volt itt egy zarandok szallas. Santiago fele betert egy csalad, anya, apa, fiu. A gazda leanya szemet vetett a fiura, de az nem akart kotelnek allni, ezert a lany ellopta az egyik vendeg arany ekszeret es a fiu holmija koze tette. Megtalaltak, es a fiut felkotottek. A szulok nagy siras-rivas kozt tovabb folytattak az utat Santiagoba. Visszafele jovet a fiu meg mindig ott logott a kotelen, de eletben volt, ezert szaladtak a birohoz, hogy mi tortent. A biro nem hitt nekik. Eppen lakomazott, es azt mondta nekik, hogy majd akkor hiszem el, ha ez a kakas meg a jerce itt eletre kel a tanyeromon. Es a kakas meg a jerce tollat novesztett a testere es eletre kelt. Azota a katedralisban ennek emlekere minden heten uj kakas (elo) meg csirke van a ketrecben es ott szolgalnak.
Ma este Maria meghivott magyar csirke paprikasra, ez az o bucsuja, mert 2 nap mulva Burgosba kell utaznia es onnan haza. Sajnalom, hogy elmegy.
Santo Domingo neve egy dominikanus szerzetesnek tiszteleg, aki nagyon sokat tett azert, hogy a telepules fejlodjon.Utakat es hidakat epitett.A templomban van Santo Domingo siremleket is, a helyiek mindig rengeteg viraggal halmozzak el.
Most meg elmegyek venni egy kis kajat holnapra az utra. Holnap Beloradoig tervezem az utat, ami kb. 25 km, de olyan uton, ahol nincs egy szem arnyek sem.
Este 8-kor meg lesz egy zarandokmise is.
Egy ilyen helyen csak fuldugoval lehet aludni, amikor elbujsz a kis sajat barlangodba. De ez most nekem nem sikerult, mert a folottem levo ficko egesz ejjel nagyon kellemetlenul horkolt. Ugy, hogy mindig azt hittem, most mar nem lelegzik, talan mar meg is halt, aztan ujra. Nem viselkedtem igazan keresztenyi modra, mert ejszaka tobbszor belerugtam, de masra nem reagalt. Akkor kb.5 perc szunet. Ennek megfeleleoen alakult a mai napom is. Miutan nem tudtam aludni, mar fel 5-kor felkeltem es kivittem a cuccaimat az ebedlobe, hogy ne zavarjak senkit a pakolassal. Reggeli, kave es fel 6 elott mar el is indultam, egyedul. A varosban meg mutatta a sarga nyil az utat, de kiertem az erdo szelere es ott valaszut ele kerultem, ket osveny kozott, amelyiken nem volt jel. Kozben meg teljesen sotet. Elohalasztam Lackotol kapott kicsi lampamat a zsakom melyerol - eddig meg nem kellett hasznalnom - de hiaba, mert sehol semmi.
Ott alldogaltam, es vartam, hogy mikor er be valamelyik korai zarandok. Reggel tobben is keszulodtunk egyszerre. Vagy 1O percet alltam, de nem bantam, mert vegre felnezhettem az egre, ahol meglathattam az ezernyi csillagot, a hold gyenge fenyeben pedig a korulottem levo nagy hegyek sziluettjeit. Nem is ertem, hogy az emberek szinte soha sem neznek fel hosszan az egre. Csak kineznek otthon az ablakon, vagy kiallnak az erkelyre, de nem elvezik hosszan ezt a szepseget. Pedig a varosban is szep. Ahogy ott jottem-mentem fel-ala az osvenyen, egyszer csak valami megmozdult a bokrok kozott. Nem volt hangja, csak alakja. Hat mit ne mondjak, egy kicsit a torkomban dobogott a szivem, mert erdo, es sehol egy lelek. Akarmerre leptem, megmozdult. Hosszu masodperceknek kellett eltelnie, mig rajottem, hogy a hold is tud arnyekot csinalni. Igy ijedtem meg a sajat arnyekomtol. Nemsokara felbukkant a ket
vadkan pasas (en igy hivom oket, mert ugy fujtatnak, meg tornek elore, mint a vaddisznok - de nagyon kedvesek egyebkent). Most mar egyutt kerestuk az utat, de nem talaltuk. Ahogy ott alldogaltunk tanacstalanul, egyszer csak a gyenge hodsugar felerosodott es pont rasutott egy tavolabbi sziklara, tolunk vagy 1O m-re. Es megvilagitotta a jelet !!!!!
Eddig OK.. Vilagosig nagyon szep, csendes videki utakon mentem, szolok es szantofoldek kozott, a hatterben a havas hegycsucsok. Ma rovid tav van irva a konyvben, csak 22 km. Csodalkoztam is, hogy miert. De aztan megertettem. Gyilkos dolog volt legyalogolni azt a 22 km-t. A taj maga szep, ha raersz figyelni ra, de gorongyos agyag utakon kellett menni, ami kikeszitette teljesen a labamat, igy leginkabb nem felfele, hanem csak elore figyelhettem. Nem reg esett az eso, de mar megszaradt, es egy traktor hadsereg mehetett rajtuk keresztul. Ha nem neztel a labad ele, a hatizsakkal elesni nem eletbiztositas. Egyik nap majdnem megtortent velem, mert egy szakadekos helyen jottem, meg a Pireneusokban,mindig leszurtam kemenyen a botomat, ratamaszkodtam, es szinte huztam magamat vele, mert olyan volt az ut. Ahogy igy leszurtam a botomat a novenyek koze, nem lattam, hogy ott mar nincs fold, csak a szakadek. Megbillentem es csak 1-2 cm-en mulott, hogy nem gurultam le a szakadekba. Attol kezdve jobban vigyaztam.
Delelott 11 orara mar meg is erkeztem Santo Domingo De Calzada-ba. Nagyon szep neve van, egy egyszeru varoska, egy szep katedralissal. A szallas pedig egyszeruen elso osztalyu, legalabb 12O szemelyes, de 8 teremben elosztva, csillog, villog, mindennel felszerelve. Ahogy megerkeztem, rogton lerogytam, ill felrogytam az emeletes agy tetejere es elaludtam, de felebredtem arra, hogy minden porcikam faj. Akkor bevettem Mari csodapirulait (Arnika homeoterapias bogyok) es visszaaludtam. Mire felebredtem 2 ora mulva, minden rendben lett. Akkor kezdtem csak korulnezegetni. A katedralisban van egy elo kakas uveglap mogott, meg egy tyuk. Az alberge udvaran ketrecben vannak az utanpotlasok. Ez a camino legenda fenntartasara szolgal, miszerint a kozepkorban volt itt egy zarandok szallas. Santiago fele betert egy csalad, anya, apa, fiu. A gazda leanya szemet vetett a fiura, de az nem akart kotelnek allni, ezert a lany ellopta az egyik vendeg arany ekszeret es a fiu holmija koze tette. Megtalaltak, es a fiut felkotottek. A szulok nagy siras-rivas kozt tovabb folytattak az utat Santiagoba. Visszafele jovet a fiu meg mindig ott logott a kotelen, de eletben volt, ezert szaladtak a birohoz, hogy mi tortent. A biro nem hitt nekik. Eppen lakomazott, es azt mondta nekik, hogy majd akkor hiszem el, ha ez a kakas meg a jerce itt eletre kel a tanyeromon. Es a kakas meg a jerce tollat novesztett a testere es eletre kelt. Azota a katedralisban ennek emlekere minden heten uj kakas (elo) meg csirke van a ketrecben es ott szolgalnak.
Ma este Maria meghivott magyar csirke paprikasra, ez az o bucsuja, mert 2 nap mulva Burgosba kell utaznia es onnan haza. Sajnalom, hogy elmegy.
Santo Domingo neve egy dominikanus szerzetesnek tiszteleg, aki nagyon sokat tett azert, hogy a telepules fejlodjon.Utakat es hidakat epitett.A templomban van Santo Domingo siremleket is, a helyiek mindig rengeteg viraggal halmozzak el.
Most meg elmegyek venni egy kis kajat holnapra az utra. Holnap Beloradoig tervezem az utat, ami kb. 25 km, de olyan uton, ahol nincs egy szem arnyek sem.
Este 8-kor meg lesz egy zarandokmise is.
2010. május 18.
Ma jokor voltam jo helyen /legalabbis eddig/
Az elozo esterol meg annyit, hogy Logroñoban a parokian a szentmise utan kozos vacsora volt, amit Patrik es Laci meg egy onkentes no foztek. Oldalas, krumplival es kapia paprikaval osszefozve, kenyerrel martogtva. Elotte salata, utana krem yoghurt. Es kozben voros bor. Nagyon jo hangulatu vacsora volt, ott volt a padre is es egy olyan zarandok, aki minden evben visszajon ide szolgalni, nagyon jopofa volt. Utana este meg egy kompletorium lent a kapolnaban, mindenki a sajat nyelven olvashatta fel a konyorgest.
1º agyas teremben voltunk, nagyon kedves emberek voltak. 4 spanyol, norveg es nemet hazaspar, Laci meg en.
De reggel baj tortent. Fel otkor hatalmas puffanasra ebredtunk, es utana keserves jajveszekeles. Az idosebb nemet ur fejjel leesett a felettem levo emeletes agyrol es eszmeletet vessztette egy rovid idore. A norveg no Lilly azt hitte, hogy az o ferjevel tortent a baleset, nagyon megijedt es elkezdett jajveszekelni. Kozben a nemet no rajott, hogy az o ferjevel van baj (persze mindez sotetben zajlott ejszaka)es panikba esett, hiszteriasan sikitozott. En meg, hogy mentsem a helyzetet, ugy csinaltam, teljesen automatikusan, mintha nagyon hatarozott es magabiztos lennek, pedig ott volt a gomboc nekem is torkoban, hogy mi lesz ha meghal itt ez az ember. A masik 6 ember is megvolt dermedve, maradtam en. Elojott a fejembol, mit is kell csinalni ilyenkor, folyamatosan beszeltem a ferfihoz, kerdeztem, hogy hogy hivjak, hol lakik, meg hogy kovesse a kezemet, aztan meg megmertem a pulzusat. Nem mintha ez valamit is szamitott volna, de mindenki es a feleseg is belem vetette minden bizalmat es csak csendesen sirt utana. A parokia rank zarva, a pap sehol, aztan eszembe jutott, hogy hivjuk a 112-t, az mindenhol mukodik. Hivtuk is nemsokara jottek is. Nem is ez volt a fontos, hanem az, hogy a vigasztalhatatlan asszonyt csak ugy jott, hogy megoleljem,erosen, mint egy kis gyereket,es tartottam sokaig, amitol meg jobban elkezdett sirni, de aztan megnyugodott. Amikor megjott a mento, nem is nagyon vizsgaltak meg, csak azt csinaltak amit en es azutan otthagytak, hogy pihenjen, es ha valami baj van, menjen be a korhazba. Kozben a feje verzett eleg szepen. Nem is hallgatott a feleseg senkire, csak ram, akkor is, amikor mar nem tudtam semmit mondani neki. Es a vegen megfogta a kezemet es megcsokolta. Megertettem, hogy akkor ezt kellett tennie, en is ezt tettem volna, hiszen volt kibe kapaszkodnia a bajban es ezert vegtelenul halas volt. Ezt nem irtam volna le, ha nem ereznem azt, hogy eddig mindig csak kaptam a Caminon, es most vegre en is adhattam valamit.
Miutan ez hajnalban tortent, mar nem tudtunk aludni, ezert tobben elindultunk mar 6 ora elott. Ma nagyon kemeny ut allt elottunk, 3O km, hegyek kozott. Gyonyoru ut volt, reggel 6-tol fel 3-ig egyfolytaban gyalogoltam. Egyszer-egyszer kozosen mentunk az elozoleg megismert emberekkel, meg enekelgettunk is egyutt az uton, de joreszt egyedul mentem, mert most ezt kivantam. Az ut feletol egy hatalmas, hoval boritott hegylanc mellett mentem el, ho, viragzo mezok es szolo ultetvenyek, levendula es kakukkfu mezok. Kar, hogy ezt nem lathatjatok.
A szallas Najera-ban /Nahera/ van, tomegszallas, kb 8O agy egy teremben. Orulunk egymasnak, mert mar sok ismerost szerzett mindenki maganak. Ebbol este borozas lesz.
Most latom, hogy Laci is befutott, csak Maria santikal valahol az uton, mert meghuzodott a laba, irt egy SMS-t, hogy jon, csak lassan.Mosas, zuhanyozas, aztan irany a varos. Szep kis varos, koronazasi hely, de meg csak most fogom felfedezni a nevezessegeit. A templomaban tobb francia es spanyol kiraly is el van temetve.
Ha hozzaferek a gephez, akkor talan ma meg egyszer irok, de ha nem, akkor hasta la vista.
1º agyas teremben voltunk, nagyon kedves emberek voltak. 4 spanyol, norveg es nemet hazaspar, Laci meg en.
De reggel baj tortent. Fel otkor hatalmas puffanasra ebredtunk, es utana keserves jajveszekeles. Az idosebb nemet ur fejjel leesett a felettem levo emeletes agyrol es eszmeletet vessztette egy rovid idore. A norveg no Lilly azt hitte, hogy az o ferjevel tortent a baleset, nagyon megijedt es elkezdett jajveszekelni. Kozben a nemet no rajott, hogy az o ferjevel van baj (persze mindez sotetben zajlott ejszaka)es panikba esett, hiszteriasan sikitozott. En meg, hogy mentsem a helyzetet, ugy csinaltam, teljesen automatikusan, mintha nagyon hatarozott es magabiztos lennek, pedig ott volt a gomboc nekem is torkoban, hogy mi lesz ha meghal itt ez az ember. A masik 6 ember is megvolt dermedve, maradtam en. Elojott a fejembol, mit is kell csinalni ilyenkor, folyamatosan beszeltem a ferfihoz, kerdeztem, hogy hogy hivjak, hol lakik, meg hogy kovesse a kezemet, aztan meg megmertem a pulzusat. Nem mintha ez valamit is szamitott volna, de mindenki es a feleseg is belem vetette minden bizalmat es csak csendesen sirt utana. A parokia rank zarva, a pap sehol, aztan eszembe jutott, hogy hivjuk a 112-t, az mindenhol mukodik. Hivtuk is nemsokara jottek is. Nem is ez volt a fontos, hanem az, hogy a vigasztalhatatlan asszonyt csak ugy jott, hogy megoleljem,erosen, mint egy kis gyereket,es tartottam sokaig, amitol meg jobban elkezdett sirni, de aztan megnyugodott. Amikor megjott a mento, nem is nagyon vizsgaltak meg, csak azt csinaltak amit en es azutan otthagytak, hogy pihenjen, es ha valami baj van, menjen be a korhazba. Kozben a feje verzett eleg szepen. Nem is hallgatott a feleseg senkire, csak ram, akkor is, amikor mar nem tudtam semmit mondani neki. Es a vegen megfogta a kezemet es megcsokolta. Megertettem, hogy akkor ezt kellett tennie, en is ezt tettem volna, hiszen volt kibe kapaszkodnia a bajban es ezert vegtelenul halas volt. Ezt nem irtam volna le, ha nem ereznem azt, hogy eddig mindig csak kaptam a Caminon, es most vegre en is adhattam valamit.
Miutan ez hajnalban tortent, mar nem tudtunk aludni, ezert tobben elindultunk mar 6 ora elott. Ma nagyon kemeny ut allt elottunk, 3O km, hegyek kozott. Gyonyoru ut volt, reggel 6-tol fel 3-ig egyfolytaban gyalogoltam. Egyszer-egyszer kozosen mentunk az elozoleg megismert emberekkel, meg enekelgettunk is egyutt az uton, de joreszt egyedul mentem, mert most ezt kivantam. Az ut feletol egy hatalmas, hoval boritott hegylanc mellett mentem el, ho, viragzo mezok es szolo ultetvenyek, levendula es kakukkfu mezok. Kar, hogy ezt nem lathatjatok.
A szallas Najera-ban /Nahera/ van, tomegszallas, kb 8O agy egy teremben. Orulunk egymasnak, mert mar sok ismerost szerzett mindenki maganak. Ebbol este borozas lesz.
Most latom, hogy Laci is befutott, csak Maria santikal valahol az uton, mert meghuzodott a laba, irt egy SMS-t, hogy jon, csak lassan.Mosas, zuhanyozas, aztan irany a varos. Szep kis varos, koronazasi hely, de meg csak most fogom felfedezni a nevezessegeit. A templomaban tobb francia es spanyol kiraly is el van temetve.
Ha hozzaferek a gephez, akkor talan ma meg egyszer irok, de ha nem, akkor hasta la vista.
2010. május 17.
Logroño
Meg irnek egy keveset a tegnap esterol. A katedralisban zarandok mise volt, amitol magatol a misetol nem voltam ugy oda, mert egy "vadaszmise" volt, de utana a pap kihivott minden zarandokot es kulon megaldotta oket. Mindenkitol megkerdezte, honnan jott, es egy par kedves szot szolt a sajat nyelvukon. Mi ketten voltunk magyarok Lacival. Ez olyan nagyon jol esett, hogy legalabb valaki megaldotta az utamat. Sok erdekes dolgot mondott a pap, hogy hogy figyeljunk magunkra, meg a tobbiekre, de kulonosen a tobbiekre, es vegul ratalalunk Istenre. En ezt ma meg is tapasztalam. Nem magamon ugyan, hanem az elso nap volt egy nagyon hangos ficko, meg este 1o-kor is ordibalt es nem figyelt senkire. Most meg egyre jobban figyel, o mar megertette, hogy mi az, amiben neki valtoznia kell. Most mar az 5. napon kezdi az ember erezni az utat. Ma reggel 6 orakor utra keltem, egyedul akartam menni, ezert nem vartam meg sem Lacit sem Fidelt, pedig mondtak, hogy menjunk egyutt. Jol tettem, mert valami csodalatos elmenyben volt reszem. Los Arcostol 1º km-en keresztul nem volt egy telepules sem, csak a napfelkelte, a madar zsivaj, a kamilla mezok, folyok,patakok. Be kell vallanom, hogy sirnom kellett, ami nagyon jol esett. Nem sirattam semmit, hanem inkabb attol az erzestol, hogy most mar kezdem megerezni kezzel foghatoan, hogy milyennek kellene lennie a vilagnak. Minden egyszeru, a rossz is elviselheto, ha tudod, hogy vannak korulotted, akik segitenek. Nem baj, ha ázol, ha fazol, ha ehes vagy vagy faradt. Persze tudom en, hogy nem ilyen egyszeru az elet, de lehetne egyszerubb, csak mi komplikaljuk tul, rajtunk mulik. Egyszer valaki, akinek szamomra fontos a velemenye, azt mondta nekem, hogy Erzsi te tul egyszeru lelek vagy. Igy lesajnalva. (magyarul nem szamit igazan a velemenyed, idiota vagy vagy butuska, vagy ilyesmi). De nem haragudtam meg erte, mert en tenyleg azt hiszem, hogy egyszeru lelek vagyok, nem is akarok mas lenni. szoval nagyon elveztem a mai delelottot, nagyon hosszu volt az ut, 3o km, amibol 2o szantofoldeken, fenyoerdok kozott, termeszetes osvenyeken vezetett. Viena viszont amilyen jol hangzik a neve, olyan semmilyen. Pedig itt van eltemetve a katedralisban Cezare Borgia. A katedralis nagyon szep, bementem pihenni. De a tobbi resze felejtheto. Kiveve, hogy a bevezeto osvenyen ul egy oregasszony egy nagy pecsettel es lepecseteli a credencialodat, es megprobal radtukmalni vizet, meg mindenfele gyanus dolgokat. O a hires donna Felisa unokahuga,(a Camino legendas orzoje volt, most meg az unokahug az,) aki azert ul ott, hogy udvozoljon teged La Rioya tartomanyban. Nem tudom mondtam-e mar, hogy eddig baszk foldon jottunk Navarraban, most erkeztunk egy masik tartomanyba, La Rioya-ba.Megvaltoztk az utjelzesek, es egy kicsit a taj is. Egyenlore baszk fold jobban tetszik.
Ja meg az elozo esterol annyit, hogy mise utan meg koran volt, es rengeteg ember ment az utcan a barok (kocsmak) fele. Fidel mondta, hogy most van a Barcelona Villalva, meg a Real Madrid - Madeira EB valogato. Na mondom, ezt mar megnezem en is. A masodik felidore ertem be a barba, ahol a fusttol alig lehetett latni a kepernyot, de egy semmihez nem hasonlilthato hangulat fogadott. Rendeltem egy sort es csak ultem es neztem az embereket, fantasztikus volt. Ezek a szep arcelu idos ferfiak, ezer ranccal. hangoskodnak, nevetnek, es nagyon kedvesek. Meghivtak egy sorre, cserebe en meg lefenykepeztem oket, amitol nagyon boldogok votak. A meccsek szuneteben sakkoztak, meg kockaztak. A kivevito alatt ult harom koros holgy, nagyon valasztekosan (de tenyleg) feloltozve es kartyaztak. Amikor megkertem, hogy had fenykepezzem le oket, meginvitaltak, hogy uljek le es jatsszak veluk. Valami r0mi volt, de mashogy jatszottak. Le is ultem volna, de nem volt nalam penz, ok pedig kemenyen penzben jatszottak, 1 ueros tetekben. Amikor kerdeztem, hogy szabad itt szerencsejatekot jatszani, csak nevettek, hogy ez nem szerencsejatek, ehhez nem szerencse, hanem esz kell. Vasarnap delutan az egesz varoska a 3 db. barban tartozkodik es zajlik az elet. Senki nem kapatos, csak beszelgetnek, es nevetnek.Szeretem oket.
Ma 2 ora korul erkeztem Logroñoba (ugy kell ejteni hogy Lohronyo), es a parokiara csongettem be, ahol fogadnak zarandokokat. En voltam az elso, abban a nagy hodalyban, Patrik a hospiatliero nagyon kedves volt, mondta, hogy igyak vele, de jobb a bekesseg, majd este, ha a tobbiek is ott lesznek. Gyorsan letettem a cuccomat
a nagyon szereny szallason es kimentem a varosba. Meg akartam keresni Mariát es Mari-t a francia nòt, hogy hol vannak. A masik szallason voltak, gondolkodtam rajta, hogy en is atmegyek oda, de jol tettem, hogy nem tettem, mert az is nagyon zsufolt. Hiaba, most Szent ev van, tobben vannak, mint maskor. Osszebaratkoztam Jokvannal es Merlannal, kozepkoru par, akik Icelandbol jottek, ami Daniahoz tartozik, de egy sziget. Sokat beszelgettunk, meseltek a szigetukrol. Patrik kozos vacsorat foz a zarandokoknak, Laci is megerkezett a szallasra es beallt hozza kuktanak, en meg bevallaltam ket koreai lannyal, hogy elmosogatunk. Reggelit is fogunk kapni, mindezt elvileg ingyen, ha akarsz adhatsz adomanyt. Este fel nyolckor megint zarandok mise es utana a parokian vacsora, majd kozos beszelgetes, mar odajott a pap es meghivott bennunket. Szoval kezd egyre jobb lenni az ut. Pl. hogy csak egy peldat mondjak, hogy mikent valtozik az ember. Romabol jott egy hazaspar, a ferfi vasalt ingben kezdett el zarandokolni, meg hozta a gala cipojet is. Ki is oltozott 2 napja, amikor talalkoztunk vele. De lejjebb adta, es most mar belefekszik a kisse ketes tisztasagu agyba is es ma megfigyeltem, hogy az inge sincs kivasalva, meg a varosba sem vette fe setara a gala cipojet. Es napkozben lefekudt a fure aludni, csak ugy, a la natur, amit nem gondoltam volna rola. Alkalmazkodni kell a megvaltozott korulmenyekhez es ahogy beljebb megyunk az uton, ez egyre jobban fog menni. Nem azt mondom, hogy "igenytelenseg magyar modra", hanem at kell allitani az igenyeinket alcsonyabb fordulatszamra. Mint a spanyolok. Az falusiak otthonai nagyon egyszeruek, de minden a helyen van, es tiszta. Pl. van mosogepuk, de kint mosnak a ko kutnal ahol kulon moso medencek vannak. Es jol teszik.
La Rioya Sp. orszag legkisebb tartomanya, voros agyag a foldje, szolo videk, es valoban nagyon jo boraik vannak. Volt szerencsem.
A holnapi uticel Najera (Nahera) a XII: szazadig a navarrai kiralyok szekhelye volt itt es a Kodex Callistinus kulon foglalkozik vele. Csak megtalalnam azt a fickot, aki elhozta a K.Callixtinus masolatat, hogy belenezhetnek.Valahol itt jar elottem.
Jo ejt nektek.
Ja meg az elozo esterol annyit, hogy mise utan meg koran volt, es rengeteg ember ment az utcan a barok (kocsmak) fele. Fidel mondta, hogy most van a Barcelona Villalva, meg a Real Madrid - Madeira EB valogato. Na mondom, ezt mar megnezem en is. A masodik felidore ertem be a barba, ahol a fusttol alig lehetett latni a kepernyot, de egy semmihez nem hasonlilthato hangulat fogadott. Rendeltem egy sort es csak ultem es neztem az embereket, fantasztikus volt. Ezek a szep arcelu idos ferfiak, ezer ranccal. hangoskodnak, nevetnek, es nagyon kedvesek. Meghivtak egy sorre, cserebe en meg lefenykepeztem oket, amitol nagyon boldogok votak. A meccsek szuneteben sakkoztak, meg kockaztak. A kivevito alatt ult harom koros holgy, nagyon valasztekosan (de tenyleg) feloltozve es kartyaztak. Amikor megkertem, hogy had fenykepezzem le oket, meginvitaltak, hogy uljek le es jatsszak veluk. Valami r0mi volt, de mashogy jatszottak. Le is ultem volna, de nem volt nalam penz, ok pedig kemenyen penzben jatszottak, 1 ueros tetekben. Amikor kerdeztem, hogy szabad itt szerencsejatekot jatszani, csak nevettek, hogy ez nem szerencsejatek, ehhez nem szerencse, hanem esz kell. Vasarnap delutan az egesz varoska a 3 db. barban tartozkodik es zajlik az elet. Senki nem kapatos, csak beszelgetnek, es nevetnek.Szeretem oket.
Ma 2 ora korul erkeztem Logroñoba (ugy kell ejteni hogy Lohronyo), es a parokiara csongettem be, ahol fogadnak zarandokokat. En voltam az elso, abban a nagy hodalyban, Patrik a hospiatliero nagyon kedves volt, mondta, hogy igyak vele, de jobb a bekesseg, majd este, ha a tobbiek is ott lesznek. Gyorsan letettem a cuccomat
a nagyon szereny szallason es kimentem a varosba. Meg akartam keresni Mariát es Mari-t a francia nòt, hogy hol vannak. A masik szallason voltak, gondolkodtam rajta, hogy en is atmegyek oda, de jol tettem, hogy nem tettem, mert az is nagyon zsufolt. Hiaba, most Szent ev van, tobben vannak, mint maskor. Osszebaratkoztam Jokvannal es Merlannal, kozepkoru par, akik Icelandbol jottek, ami Daniahoz tartozik, de egy sziget. Sokat beszelgettunk, meseltek a szigetukrol. Patrik kozos vacsorat foz a zarandokoknak, Laci is megerkezett a szallasra es beallt hozza kuktanak, en meg bevallaltam ket koreai lannyal, hogy elmosogatunk. Reggelit is fogunk kapni, mindezt elvileg ingyen, ha akarsz adhatsz adomanyt. Este fel nyolckor megint zarandok mise es utana a parokian vacsora, majd kozos beszelgetes, mar odajott a pap es meghivott bennunket. Szoval kezd egyre jobb lenni az ut. Pl. hogy csak egy peldat mondjak, hogy mikent valtozik az ember. Romabol jott egy hazaspar, a ferfi vasalt ingben kezdett el zarandokolni, meg hozta a gala cipojet is. Ki is oltozott 2 napja, amikor talalkoztunk vele. De lejjebb adta, es most mar belefekszik a kisse ketes tisztasagu agyba is es ma megfigyeltem, hogy az inge sincs kivasalva, meg a varosba sem vette fe setara a gala cipojet. Es napkozben lefekudt a fure aludni, csak ugy, a la natur, amit nem gondoltam volna rola. Alkalmazkodni kell a megvaltozott korulmenyekhez es ahogy beljebb megyunk az uton, ez egyre jobban fog menni. Nem azt mondom, hogy "igenytelenseg magyar modra", hanem at kell allitani az igenyeinket alcsonyabb fordulatszamra. Mint a spanyolok. Az falusiak otthonai nagyon egyszeruek, de minden a helyen van, es tiszta. Pl. van mosogepuk, de kint mosnak a ko kutnal ahol kulon moso medencek vannak. Es jol teszik.
La Rioya Sp. orszag legkisebb tartomanya, voros agyag a foldje, szolo videk, es valoban nagyon jo boraik vannak. Volt szerencsem.
A holnapi uticel Najera (Nahera) a XII: szazadig a navarrai kiralyok szekhelye volt itt es a Kodex Callistinus kulon foglalkozik vele. Csak megtalalnam azt a fickot, aki elhozta a K.Callixtinus masolatat, hogy belenezhetnek.Valahol itt jar elottem.
Jo ejt nektek.
2010. május 16.
Los Arcos
Ma reggel, pontban 6 orakor a varazslatosan megvilagitott kicsi utcan az albergue elott megszolalt egy 6 fobol allo zenekar, pikula, gitarok, meg valami utos hangsyer ñs egy gyonyoru ebfesytot jatszottak nekunk. Ey ay estellai Camino baratai zenekar volt, akik reggelente ebreszto szerenadot adnak a zarandokoknak. Nagyon-nagyon kedves dolog, az ember szive megmelegedik ebben a hagy hidegben. A reggeli k0y0s volt ay elbergueban, nem kellett erte kulon fizetni. Tej, kave, kakao, ketszersult, keksz, vaj, lekvar. Es a hangulat kituno. borongos, szeles idoben indultunk utnak, 3/4 7-kor Mariaval ñs a frnacia Marie-val mentem egy darabig, majd beert benn'nket Laci a magyar ferfi, amikor eppen rovid gtyara valtottam Manjardinban. De bar ne tettem volna, mert r0gt0n j0ttek az esofelhok es a szel ñs a labam kekre fagzott. E m´r nem volt erom ujra atoltozni. Ja, elotte Estell´bol kijove, szoloskertek kozott elerkeztunk irache-ba, ahol van egy borkombinat, es annak az oldalso falaban egy szep szecesszios kut, amibol bor folyik. Itt aztan a nagy oromre sikerult orokre elveszitenem a botomat. Sajnos csak kb. 3 km utan vettem eszre, amikor pont arrol beszelgettunk, hogy milyen jo, hogy eddig meg semmit nem veszitettunk el. De akkor mar keso volt vissyamenni, tul meredek es hosszu volt a tavolsag, ezer ugy dontottem, hogy szerzek majd hetfon valami mas botot. Addig meg kibirom valahogy. Isten veled szegeny hu szolgam.
Kesobb Laci lemarad, majd Maria is es en egyedul mentem tovabb, ami nagyon jol esett, mert mar sok volt a dumabol, habar nagyon erdekes es tanulsagos beszelgetesek voltak. Beerkeztunk Los Arcosba, kb. fel kettokor, ez egy kicsi varoska, nagyon szuk utcakkal, medditeran de megsem meditteran jelleggel, ahol eleg szerencsesen van otvozve a XII. szazadi epiteszet a mostanival. (az elobbi javara) Haboztma, hogy maradjak-e a szallason, vagy menjek tovabb, de aztan becsekkoltam es mar nem volt valasaztasom, pedig Maria es Mari megis ugy dontottek, hogy tovabb mennek. De mar akkor nem lehetett visszacsinalni. De most mar nem is banom. Miutan kipakoltunk az onkormanyzati albergue-ban, Lacival elmentunk megebedelni a kozponti teren a templom mellett volt egy nagyon szep kis etterem, lent a pinceben volt a kiszolgalas. Csatlakozott hozzank Fide,egy spanyol /katalan/ ficko, aki kb. annyit tud angolul, mint kb. en, de nagyon jol elbeszelgettunk, mert en viszont egyre jobban ertem a spanyolt es a mutogatos nyelvet. Nagyokat nevettunk, kozben lefogyasztottunk 2 uveg voros bort is. A zarandokmenu: eloetel (3-bol lehetett valasztani: paella/frutta del mare, foetel: Feher hal paradicsomban, sultkurmplival, + desszert 3 gomboc fagyi. Szoval nagyon jol elbeszelgettunk,utana nem gyoztuk megkoszonni egymasnak egymas tarsasagat. A spanyol Rochesvallesbol indult ñs santiagoig megy. Valami egyetemi tanar, de valami spiritualis dolgot tanit.
Este 7 orakor lesz a gyonyoru es hatalmas katedralisban a zarandok mise. Most mar szinte mindenkit ismerek a szallason, mindenki nagyon kedves, nem tudsz olyat kerni, amire nem ugrik legalabb 3 ember. Most inkabb az idosebb korosztaly van uton, vagz a 28 ev alattiak. De sokan vannak.
Megint lejar az idom, es mogottem sorakoznak a kliensek.
Most mar egyre jobbna erzem, hogy nagyon halasnak kell lennem, hogy megtapasztalhatom az emberek egymas iranti szolidarotasat.
Haliho
Kesobb Laci lemarad, majd Maria is es en egyedul mentem tovabb, ami nagyon jol esett, mert mar sok volt a dumabol, habar nagyon erdekes es tanulsagos beszelgetesek voltak. Beerkeztunk Los Arcosba, kb. fel kettokor, ez egy kicsi varoska, nagyon szuk utcakkal, medditeran de megsem meditteran jelleggel, ahol eleg szerencsesen van otvozve a XII. szazadi epiteszet a mostanival. (az elobbi javara) Haboztma, hogy maradjak-e a szallason, vagy menjek tovabb, de aztan becsekkoltam es mar nem volt valasaztasom, pedig Maria es Mari megis ugy dontottek, hogy tovabb mennek. De mar akkor nem lehetett visszacsinalni. De most mar nem is banom. Miutan kipakoltunk az onkormanyzati albergue-ban, Lacival elmentunk megebedelni a kozponti teren a templom mellett volt egy nagyon szep kis etterem, lent a pinceben volt a kiszolgalas. Csatlakozott hozzank Fide,egy spanyol /katalan/ ficko, aki kb. annyit tud angolul, mint kb. en, de nagyon jol elbeszelgettunk, mert en viszont egyre jobban ertem a spanyolt es a mutogatos nyelvet. Nagyokat nevettunk, kozben lefogyasztottunk 2 uveg voros bort is. A zarandokmenu: eloetel (3-bol lehetett valasztani: paella/frutta del mare, foetel: Feher hal paradicsomban, sultkurmplival, + desszert 3 gomboc fagyi. Szoval nagyon jol elbeszelgettunk,utana nem gyoztuk megkoszonni egymasnak egymas tarsasagat. A spanyol Rochesvallesbol indult ñs santiagoig megy. Valami egyetemi tanar, de valami spiritualis dolgot tanit.
Este 7 orakor lesz a gyonyoru es hatalmas katedralisban a zarandok mise. Most mar szinte mindenkit ismerek a szallason, mindenki nagyon kedves, nem tudsz olyat kerni, amire nem ugrik legalabb 3 ember. Most inkabb az idosebb korosztaly van uton, vagz a 28 ev alattiak. De sokan vannak.
Megint lejar az idom, es mogottem sorakoznak a kliensek.
Most mar egyre jobbna erzem, hogy nagyon halasnak kell lennem, hogy megtapasztalhatom az emberek egymas iranti szolidarotasat.
Haliho
2010. május 15.
Estella
A tegnap esti kolcert felejtheto volt. Arra gondoltam, hogy a mi zugligeti korusunk szetvevette volna ennek a gyonyoru templomnak a falait, olyan jo volt az akusztikaja, hozza egy nagyon gyengecske korussal.
Reggel 7-kor indultam, hidegben, esoben. Erre fele mindig nagyon fuj a szel.6 fok volt. A videk nagyon kedves, buzatablak, hegyek, buzatablak, mandula, olajliget valtjak egymast. Reggel 8-kor a magnomba beszeltem, amit meghallott egy no, es amikor egymas melle ertunk, mondta, hogy hallotta, hogy en is magyar vagyok. O is, csak Angliaban el. Mari. Ma egesz nap egyutt mentunk. Meg ket hollanddal, meg ket franciaval, akik mar kezdenek ismerosek lenni. Ket idosebb ur bevasarlo kocsira szerelve huzza a zsakjat, de amikor a koves osvenyeken kell felfele menni, bajban vannak. A regi romai uton megyunk, ahol Hannibal seregei is atkeltek allitolag.Tobb folyot is kereszteztunk ut kozben, mindenhol osi ko hidakon mentunk at. Az egtik falucskaba hallottuk, hogy delban missere hiv a harang, ezert aztan bementunk. Szombat del, es a templom tele. Gyanus, hogy valami unnep lehet. Az enekeik gyonyoruek. Fel is vettem. tegnap is voltam misen, ahol a beke veled-nel egy olyan enek hangzott fel, amit en nagyon jol ismerek, meg KIKO-s korombol, (igaz KIKO is spanyol volt) a Legyen a beke teveled, evenu shalom a lehem. Lehet hogy tul fonetikus vagyok.
De nagyon szep es a papnak gyonyoru hangja volt.
Egesz nap nagyon hideg volt, annak ellenere, hogy neha kisutott a nap. A szallas tomegnyomor, a lepedo ketes tisztasagu, szamozott agyak vannak, es en az emeleten, ahova nincs letra, meg semmilyen kapaszkodo, leulni sehova nem lehet. De az epulet szep ugy egyebkent. Most megyek felfedezni Estellat, templom, muzeum, setalo utcak, regi hidak. Sokat beszelgettunk Mariaval, hat az o elete sem konnyu, egy kommunaban lakik Angliaban, a Waldorf iskola alapitojanak a kommunajaban.
Ma mar nem jelentkezem, szep napot nektek, remelem otthon nincs ilyen zimanko.
Reggel 7-kor indultam, hidegben, esoben. Erre fele mindig nagyon fuj a szel.6 fok volt. A videk nagyon kedves, buzatablak, hegyek, buzatablak, mandula, olajliget valtjak egymast. Reggel 8-kor a magnomba beszeltem, amit meghallott egy no, es amikor egymas melle ertunk, mondta, hogy hallotta, hogy en is magyar vagyok. O is, csak Angliaban el. Mari. Ma egesz nap egyutt mentunk. Meg ket hollanddal, meg ket franciaval, akik mar kezdenek ismerosek lenni. Ket idosebb ur bevasarlo kocsira szerelve huzza a zsakjat, de amikor a koves osvenyeken kell felfele menni, bajban vannak. A regi romai uton megyunk, ahol Hannibal seregei is atkeltek allitolag.Tobb folyot is kereszteztunk ut kozben, mindenhol osi ko hidakon mentunk at. Az egtik falucskaba hallottuk, hogy delban missere hiv a harang, ezert aztan bementunk. Szombat del, es a templom tele. Gyanus, hogy valami unnep lehet. Az enekeik gyonyoruek. Fel is vettem. tegnap is voltam misen, ahol a beke veled-nel egy olyan enek hangzott fel, amit en nagyon jol ismerek, meg KIKO-s korombol, (igaz KIKO is spanyol volt) a Legyen a beke teveled, evenu shalom a lehem. Lehet hogy tul fonetikus vagyok.
De nagyon szep es a papnak gyonyoru hangja volt.
Egesz nap nagyon hideg volt, annak ellenere, hogy neha kisutott a nap. A szallas tomegnyomor, a lepedo ketes tisztasagu, szamozott agyak vannak, es en az emeleten, ahova nincs letra, meg semmilyen kapaszkodo, leulni sehova nem lehet. De az epulet szep ugy egyebkent. Most megyek felfedezni Estellat, templom, muzeum, setalo utcak, regi hidak. Sokat beszelgettunk Mariaval, hat az o elete sem konnyu, egy kommunaban lakik Angliaban, a Waldorf iskola alapitojanak a kommunajaban.
Ma mar nem jelentkezem, szep napot nektek, remelem otthon nincs ilyen zimanko.
2010. május 14.
ez meg ugyanaz a nap..folyt.
Teljesen ures az e-mail terem es van egy bonuszom, ki is hasznalom. Sajnos a freemail cimem nem nyithato meg. Semmilyen magyar e-mail cim nem, csak a g.mail.com-os, ugy, hogz igeretem ellenere nem tudok freemailt nezni. Az egyetlen mod, ahol uzenni tudtok, ha fontos, hogy a blogomba a bejegyzesre irtok, igaz, nem oda valo, de ha fontos... Meg annyit szeretnek meselni, hogy az egyik kis faluban talalkoztam egy vidam fickoval, aki megkinalt mogyoroval es beszelgettunk. Lengyel, Jan-nak hivjak, es csak lengyelul beszel, meg annyira angolul, mint en. De milyen kicsi a vilag. Megkerdeztem, honnan jott, azt mondja Wroclaw. Erre en mondtam, hogy az elso szerelmem oda valosi, ill. egy kozeli faluban. Kerdezte a nevet, es szo szot kovetett, kiderult, hogy egyutt jartak a teengereszeti egyetemre, de elvesztette vele a kapcsolatot, amikor elso tiszt lett Krystof Gdansban. Azota folyton messzirol integet, ha meglat. Este egy zenekari koncert lesz a katedralisban, mar gyulekezik a nep. Elotte egy rovid istentisztelet. Most mar Navarra tartomanyban vagzunk, es ebben a templomban van a hJo ejszakat.
Punta de la Reina avagy a kiralyno hidja
Ma nagyon kemeny napom volt. Kora reggel indultam Trinidad Arre-bol, nagyon-nagyon hideg volt, ejszaka is majd megfagytam, pedig volt plusz takaro az albergeben. ez a telepules kozel van Pamplonahoz, de meg a hegyek kozott. Csaltam egy kicsit, mert a varosi busszal atszeltem Pamplonat, egyik vegetol a masikig, hogy legalabb a varosba ne kelljen idot vesztegetnem, mert mar ugyis nagyjabol megneztem, amikor megerkeztem. Azert meg kell adni, hogy a lakotelepeik nagyon kulturaltak, sot azt mondhatnam, hogy szepek, es egyebkent is Pamplona gyonyoru varos. Tehat igazabol 8 orakor indultam Pamplona masik vegebol. Nagyon kemeny volt. Hideg eszaki szel fujt, es nagyon merdeken mentunk felfele elegge hosszan, kozben saros, csusszos volt az ut, tele kovekkel. Felettunk nagy fekete fellegek, ugy latszik kovet engem a vihar. Ezek a hegyek mar csak a Pireneusok nyulvanyai, de a Monte Pedront talan meg kemenyebb volt megmaszni, mint a tobbi hegyet. +2 fok volt fenn a hegyen, es nem tudtam rendesen behajlitani a labamat a hidegtol. A kezembol meg kiesett a bot. Fenn a hegyen hatalmas szelkerekek legalabb 1ºº db, es egy vasbol kñszult szobor csoport a zarandokokrol. Senkinek sem volt kedve beszelgetni, mindenki ment morcosan. De a hegy masik oldalan ott vart rank a tavasz. Ringo buzatablak, mandulafak es olzan hangos madarcsicserges, hogy ilyet meg soha nem hallottam. A nap is kisutott, csak a szel maradat ugzanolzan eros. Nagyon szep kis falvakon mentunk keresztul, XIV-XV szazadi templomokkal es epuletekkel. Az egyik ficko elcipelte magaval a Kodex Callixtinus masolatat /ezt egy Emeri Piko nevu szerzetes irta, a Szent Jakab zarandokkonyv a XII.szazadbol, benne mint egz utikalauz, a nzarandok allomasok. Mind a mai napig passzol. / A baszkok nemzeti labdajateka a pelota, rengeteg pelota palya van, nagy hangarokban utik a labdat egz husanggal. Erdekes, megneztem egy fel meccset. A baszkok egyebkent nagzon erdekes emberek, nagyon ontudatosak, nemzettudatosak, mint ahogy a katalanok is. Mind a ket nap azt mondja, hogz ok nem spanyolok, hanem baszkok vagy katalanok. Es igy is beszelnek. Az utcakon ket nyelven van kiirva az utcanev. Egyebkent nagyon joszivu es mosolygos emberek.Ja meg annyit, hogy Barcelonaban a Saits allomason nagy rendori keszultseg volt, mindenkit duplan igazoltattak, es a vonatra is csak szigoru ellenorzes /fenysorompo/ utan lehetett felszallni. Ketto orara erkeztem meg Punta de la Reinaba, ami nagyon szep kozepkori varoska, egy 6 lyuku hiddal. A kolostor zarandokszalalasan lakom, szep kertje van.
Egy vendeglo azt hirdette, hogy a zarandokmenu svedasztalos, igy hat kielegitettem a kivancsisagomat, es vegigettem aaz osszes baszk etelt, a mogyorobabos levest, a kelkaposzta ragut, a halakat, salatakat, edesseget, es persze kaptam hozza egz uveg bort is, amibol csak 3 dl-t tudtma meginni. Utana kifekudtem a kolostor kertjebe.
A hegyi utak nagyon szepek, tele kosborral, es most viragyik a kakukkfu, minden kakukkfu illatu. Sokat gondolkodtam, milyen csodalatos, hogy ez a rengeteg ember csak ugy elindul, vegig fagyoskodja, szenvedi az utat, es nagyon boldog tole. Most en azert annyira nem, mert lett egz verholyag a labamon, meg a tengerparti homok tette ezt velem. Sziasztok, mar sorban allnak mogottem.
Egy vendeglo azt hirdette, hogy a zarandokmenu svedasztalos, igy hat kielegitettem a kivancsisagomat, es vegigettem aaz osszes baszk etelt, a mogyorobabos levest, a kelkaposzta ragut, a halakat, salatakat, edesseget, es persze kaptam hozza egz uveg bort is, amibol csak 3 dl-t tudtma meginni. Utana kifekudtem a kolostor kertjebe.
A hegyi utak nagyon szepek, tele kosborral, es most viragyik a kakukkfu, minden kakukkfu illatu. Sokat gondolkodtam, milyen csodalatos, hogy ez a rengeteg ember csak ugy elindul, vegig fagyoskodja, szenvedi az utat, es nagyon boldog tole. Most en azert annyira nem, mert lett egz verholyag a labamon, meg a tengerparti homok tette ezt velem. Sziasztok, mar sorban allnak mogottem.
2010. május 13.
Azr hiszem talalkoztam Szent Jakabbal.
Elnezest kell kernem toletek, hogy ekezet es egyeb nelkul irok, de itt csak ilyen gepek vannak,nem lehet atallitani.
tehat ma reggel 6-kor osszeverbuvaltam egy kis csapatot, a koltsegek megosztasa vegett, akik taxival indultunk volna neki a Pireneusoknak, mivel busz az nincs.Eloszor negyen voltunk, de maradtunk Moreikaval /azt hiszem igy hivtak a japan lanyt) es csak ketten lettunk vegul, mert a ket fiu fazott es nagy viharokat josoltak. Mi elindultunk es ahogy mentunk be a hegyek koze,egyre sotetebb lett.
A spanyol hataron Ronchesvallesben megalltunk,mert a taxis nem akart tovabb menni.
a japan lany bement reggelizni a barba,en meg tanakodtam magamban az uton,hogy most hogyan tovabb,sehol egy lelek, az egyre feketebb felhok es az eso. Akkor a semmibol elem lepett egy szerzetes, kifenyesedett ruhaban,nehany pecsettel tarkitva, es kedvesen azt mondta nekem,hogy o Charl magne,azaz NagyKaroly.Oszinten szolva en inkabb Szent Jakabnak saccoltam.(De lehet,hogy azt mondta,hogy ez Nagy Karoly volgye, csak nem egeszen ertettem. Azarcatgondor barnaszakall keretezte,ahaja felhosszu, es nagyon nagy barna szemei voltak.Szoval Szt Jakab azt mondta nekem, hogy nehogy elinduljak a francia oldalra,merta Pireneusokban hatalmas vihar varhato, es legalabb2napig nem tudnek eljonni es nagyon veszelyes. Es erelyesen megfogta a karomat es beterelt a templomba, majd eltunt.Vartam egy ideig,hatha elokerul,imadkoztam,de aztan egyre turelmetlenebb lettem,mert az ido felelmetesse valt. , nem akartam egy napot elvesztegetni, elbucsuztam Mikiketol (igy neveztem magamban a japan lanyt) es elindultam visszafele a hegyek kozott. Az elejen nagyon bantam, hogy nem maradtam a kolostor vedelmezo falai kozott.De aztan megszoktam a szelet es a havasesot es nem is faztam nagyon, csak az ujjaim akartak kicsit lefagyni. Kesobb ujabb trauma ert,amikor mar jobb az ido, fenn a hegyek kozott sehol egy lelek, viszont megjelentek a fejem folott a nem tudom milyen keselyuk, eloszor csak en neveztem igy,mert olyan ronda keselyu fejuk volt,de aztan lent a faluban mondtak, hogy tenyleg keselyuk. Nagyon kozel repultek hozzam, kezdtem felni toluk,mert a szarnyuk atmeroje legalabb 3 m volt es mindig felettem koroztek,olyan kozel,hogy lattam a szemuket,meg a kormuket. Be kellett huzodjak a fak koze, meg rohantam is egy nagyot a reten at eloluk. . En tokfej,Barcelonabol cipeltem magammal a foldiepret,hogy majd milyen jo lesz itt,ahol nincs bolt. Mar orran-szajan csopog,ugy,hogy ket biciklis zarandokkal meg akartam etetni, de nekik is sok volt.Maradt tehat egy lo,aki viszont orommel elfogadta, sot kozelharcot kellett vivjak vele, hogy a nylon zacskot es a hatizsakomat ne egye mar meg.
szoval most megint elo jott ez a spajzolASI maniam,hogy minden jo lesz meg valamire. Ez volt az uton az utolso, eleg nagy arat fizettem erte, 1kg plusz keresztul a Pireneusokon,amikor minden deka szamit. Ma nagyon sokat mentem, de hajtott az idojaras es az, hogy eleg tavol vannak a szallasok egymastol. Majdnem kisertesbe estem, amikor Larassoananal megszolitott az erdoben egy ferfi, hogy latja, hogy faradt vagyok, elvisz kocsival Trinidad Arreba, ugyis arra megy.De hirtelen megereztem rajta egy kis piaszagot, ezert megkerdeztem, hogy hogyan akar igy vezetni. Azt mondta,nem problema, a rendorok a zsebeben vannak. Na koszonom, igy aztan gyalogoltam tovabb. Vegig az Arro folyo mellett jottem,gyonyoruk, tele vizesesekkel.Most este van, megerkeztem Trinidad Arreba, egy gyonyoru regi kicsi kolostorban lakom, meg 28 emberrel. Nagyon kedves mindenki, a legtobbet megismertem a piheno helyeken. Ma este kozos ima lesz,nagyon varom, ugy, hogy most megyek is. A lelkemmel meg nem ertem foglalkozni,de tenyleg,annyi minden tortenik, annyi mindenre kell figyelni,hogy elrohan az ido.De majd ....
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)